96. ARCKÉPEK
96. ARCKÉPEK
Arthur Meyer
(Párizsi levél) Azt beszélik, hogy X. Piust nem Merry del Val rángatja. Arthur Meyertől fél a pápa. Arthur Meyertől, aki pápább a pápánál. S a Gaulois szerkesztőségében, ahol Arthur Meyer az úr, keményebben ejtik ki a non possumus-t, mint a Vatikánban. Franciaországnak új Szent Lajosa ez az Arthur. S királya egy pompás típusnak: a kikeresztelkedett és ultramontán zsidónak. Persze, hogy e típusnak Franciaország társadalmában kellett kibimbóznia a legszebb virágot. Nekünk is van már otthon, Magyarországon, Sümegi Vilmosunk. De Sümegi és Meyer között még talán nagyobb a távolság, mint Magyarország és Franciaország között.
Arthur Meyer nagyon katolikus és nagyon francia. Legitimista, királypárti, konzervatív és történelmi alapon áll mindig. Mint francia hazafi a Jeanne d’Arc keresztes vitéze. Mint katolikus egy jótát nem enged abból, amit Trident kimondott. A hugenottákat és vallásukhoz hű zsidókat jobban gyűlöli az istentelen tudománynál is. Úgy véli, hogy azok a veszedelmesebbek. Szentül vallja, hogy a történelmi arisztokrácia az emberiség krémje. Ő maga is arisztokrata nőt vett feleségül. Turenne-leányt, a legkatolikusabb fejedelmi család: a Stuartok véréből.
A Dreyfus-ügyben a legvadabb nacionalista jelszavakkal ő küzdött Dreyfus ellen. Ő mondta ki legbátrabban, hogy vesszen Dreyfus, még ha ártatlan is. Az ő szemében, mely hona sorsáért könnyes, talán nincs egyetlen igaz francia se ma. Még talán önmagával sincs megelégedve. Mert mindenki destruktív elem, aki ma él. XVI. Lajos nem átkozta úgy a nagy forradalmat, mint ő. Rousseau-tól Waldeck Rousseau-ig mindenki hazaáruló, darabont volt. „Isten, király, haza”, evvel alszik és ébred ez a nemes Meyer.
Az Egyház és Haza imádata tömjénezi be az ő legintimebb életét is. Amikor nemrégiben ifjú, királyi vérű felesége egy kis leánycsecsemővel ajándékozta meg s ő a szerkesztőségben kapta a hírt, elnyomta magában az apa diadalmas érzését. Behívatta a titkárját s így szólt hozzá:
– Táviratozza meg a Vatikánnak, hogy leányom született. A minap pedig egy nagyon előkelő grófnő hívta meg vacsorára. Történetesen január 21-ére esett a vacsora. Arthur Meyer feddően utasította vissza a meghívást:
– Grófnő, grófnő, hogy mehetnék én társaságba e gyászos napon?
S az ősi arisztokraták csak a lexikonból tudták meg, hogy miért gyászol e napon Arthur Meyer. Mert 1793. január 21-én végezték ki XVI. Lajos királyt.
Ez ő, Arthur Meyer, Franciaország legfranciább franciája s legkatolikusabb katolikusa. Mindent a hazáért, ez az ő jelszava. S természetesen lapjáért, a Gaulois-ért, mely a legarisztokratább és legklerikálisabb francia hírlap.
(Párizs, február 2.)
Budapesti Napló 1907. február 6.
A. E.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
