7. Magyarország és Erdély belső állapota. Országgyűlések. Báthory Kristóf és Báthory István halála.
7. Magyarország és Erdély belső állapota. Országgyűlések. Báthory Kristóf és Báthory István halála.
Mialatt a török folyton sanyargatta az országot, a király és a nemzet között fennálló megnemértés következtében annak belső állapota sem volt irígylésreméltó. A király helyettese, Ernő főherceg az 1580. év elején a Pozsonyba összehívott rendektől újabb pénzsegélyt szorgalmazott, ezek azonban az ország szabadságán ejtett csorbákat, az évek hosszú sora óta orvosolatlanul maradt sérelmeket és a külföldi tisztviselők és hatóságok hatalmaskodásait és az ország ügyeibe való beavatkozását hozván fel indokul, a királyi előterjesztések tárgyalását félbeszakítva, a kívánt pénzsegély megajánlását megtagadták és azután szétoszlottak.*
Istvánffy id. m. XXV. 553.
1582 január közepétől február 19.-ig újabb országgyűlés volt Pozsonyban, amelyen a király is megjelent, de miután a sérelmek időközben nem orvosoltattak, a rendek most is hevesen követelték jogaik tekintetbevételét s csak miután a főrendek kezességet vállaltak, hogy a király által kilátásba helyezett jogorvoslatokat életbe is fogják léptetni, szavazták meg a kapunkénti 2 arany forintnyi adót. Azonban mondanunk sem kell, hogy ezek az igéretek megint csak igéretek maradtak.
1583 március 1.-én megint együtt volt az országgyűlés, mely egészen az előbbinek jegyében folyt le. Ezen a rendek megint csak egyes főrendek nógatására, megint megszavazták két évre a kívánt 2–2 forintot, de csak oly feltétel alatt, hogy a király időközben helyrehozza az alkotmányon ejtett csorbákat és a már nagyon is felgyülemlett sérelmeket, mert különben sem pénzsegélyt nem ajánlanak fel neki ezentúl, sőt még az általa hirdetett országgyűlésen sem jelennek meg.* Eredménye azonban ennek se volt; maradt minden a régiben. Rudolf még abba sem ment bele, hogy az évek hosszú sora óta üresen álló nádori méltóságot betöltse. Az egyedüli engedmény az volt, hogy a gyűlölt Ungnad helyett Erdődy Tamás neveztetett ki horvát bánná, ellenben az 1584 március 12.-én meghalt Rueber János kassai főkapitány helyét megint csak idegen, a külföldi Nogarola Ferdinánd foglalta el.
Corpus Juris Hung. I. 566.
Ezek után Rudolf már csak 1587 november 1.-ére hívta össze Pozsonyba az országgyűlést, amelynek legfőbb ténykedése megint csak abban merült ki, hogy az 1588.-iki évre portánként 2 forintot ajánlott meg pénzsegélyül s azonfelül Ernő főhercegnek 40 denárt tiszteletdíjul.*
Corpus Juris Hung. I. 567.
Mialatt a tulajdonképpeni Magyarországon a nemzet testén úgy a kül-, mint a belpolitika terén egyik sajgó seb a másikat követte, addig Erdély Báthory Kristóf bölcs, mérsékletes és igazságos kormányzása alatt annál is inkább boldog napokat élt, mert Erdélyt sem a török, sem más külellenség nem bántotta. Halála előérzetében Báthory Kristóf 1581 április havában az erdélyi rendeket Kolozsvárra egybehíván, ott 9 éves Zsigmond fiát utódává választatta s nemsokára azután, május 27.-én meg is halt.* A szultán az Erdélyt magának követelő Márkházy Pál cselszövényei dacára Zsigmondot hamarosan megerősítette fejedelmi méltóságában, ellenben Rudolf egyelőre nem nyilatkozott, hogy milyen álláspontot foglal el Báthory Zsigmond fejedelemségével szemben. Eleinte a gyermekfejedelem mellé rendelt 14 tagú tanács kormányzása mellett minden elég szép rendben folyt a tartományban, később azonban pártviszályok fenyegették a belső nyugalom fenmaradását, miért is Báthory István, aki Lengyelországba való eltávozása után is megtartotta főhatóságát Erdély felett, a rendek kívánságára 1585 május 1.-én Géczy János nagyváradi főkapitányt nevezte ki Erdély kormányzójává.*
Bethlen Farkas id. m. VI. 430.
Bethlen Farkas id. m. VI. 477.
Ebben az évben Péter oláh vajda egy kisebb haddal betört Erdélybe, de mikor látta, hogy ott felkészülten várják, paraszt ruhába átöltözve tíz hű emberével a hegyeken át Magyarországba szökött, hova állítólag mesés kincseket küldött előre. Mihelyt katonái szökését megtudták, azonnal a táborban maradt társzekerekre vetették magukat és azokat kifosztották. De most viszont az erdélyiek törtek rájuk s elszedvén tőlük a zsákmányt, azt a szultánnak küldték meg, aki viszont díszparipával és aranyos ruhával jutalmazta meg hűségüket.*
Bővebb adatok a tört. bizottság másolatai közt.
E kis incidenstől eltekintve, Erdélyben egyelőre továbbra is békések maradtak a viszonyok, de csak kifelé, mert bent a tartományban magának is megvoltak a speciális bajai: a székely kérdés és a vallási mozgalmak. Az előbbiről már volt alkalmunk bővebben szólani, a vallási súrlódások pedig onnan datálódtak, hogy Báthory István unszolására bátyja, Kristóf 1579-ben megtelepítette Kolozsvárt a jezsuitákat s egyúttal nekik adományozta a kolos-monostori apátságot, ami a protestánsokban erős visszatetszést szült s ez elvégre végnélküli vitákra és súrlódásokra adott alkalmat, aminek az lett a vége, hogy amikor Báthory Zsigmond 1588 október 29.-én az enyedi gyűlésen nagykorúsítását hozta szóba, a protestánsok ehhez csak a jezsuiták kitiltása árán voltak hajlandók hozzájárulni. Igy aztán 1588 december 8.-án az ifjú fejedelem a meggyesi országgyűlés határozata értelmében* maga vette át a tartomány kormányzását, melyet a jezsuitáknak záros határidőn belül el kellett hagyniok.
Szilágyi Sándor, Az 1588.-i medgyesi országgyülés története. Uj Magyar Múzeum, 1858. évf., XI. füzet.
Közben 1586 december 13.-án Báthory István is elhalálozván, vele Lengyelország legjelesebb fejedelmeinek egyike szállt sírba.
A megürült lengyel trónért most Rudolf öccse, Miksa és János svéd király fia, Zsigmond versenyeztek egymással, mindegyikük a lengyel rendek egy-egy pártjára támaszkodva.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
