f) Lotharingiai Károly herceg erdélyi hadjárata.
f) Lotharingiai Károly herceg erdélyi hadjárata.
A visszafordult fősereggel Károly herceg Szabadkán át Szegedre a Tiszához, majd annak mentén Szolnokra menetelt. Innen a herceg Veterani tábornokot néhány ezreddel Eger alá küldte, hogy az azt körülzárva tartó császári hadakat megerősítse. Közben azonban újból kitört a viszály a herceg és a bajor fővezérek között, mire utóbbiak szeptember 3.-án duzzogva elhagyták a fősereget. S miután a birodalmi segélyhadak protestáns része vonakodott a herceget a protestáns Erdély megszállásában segíteni, Károly herceg kénytelen volt Veteranit Eger alól visszahívni s helyette gróf Saurau tábornokot birodalmi csapatokkal odaküldeni. Most aztán a herceg serege fennmaradó részével a Berettyó felé tartva, megkezdte előnyomúlását Erdély felé. Apaffy Mihály fejedelem tiltakozott ugyan úgy Bécsben, mint a hadsereg főparancsnokánál Erdélynek császári csapatok által való megszállása ellen, de ez nem sokat használt. Károly herceg október 13.-án megszállotta Szilágy-Somlyót, 18.-án Kolozsvárt, 20.-án pedig Szamos-Ujvárt.* Sehol ellenállással nem találkozott, bár a fejedelem szigorúan meghagyta az őrségeknek, hogy fegyverrel védekezzenek. De senki sem engedelmeskedett s így Erdély kardcsapás nélkül jutott a császáriak kezébe, mire Apaffy október 27.-én kénytelen volt a balázsfalvi egyezményt aláírni, melynek főbb pontjai a következők voltak: Apaffy Mihály megmarad fejedelmi méltóságában és az fia számára is biztosíttatik; Szeben, Kolozsvár, Beszterce, Gyulafehérvár, Szászsebes, Szászváros, Déva, Marosvásárhely, Szamosújvár, Szilágy-Somlyó, Monostor és Tövis kötelesek császári hadakat befogadni, melyeknek élelmezéséről az ország gondoskodik; a fejedelem jogaiba és kormányzatába a katonaság nem avatkozik; a befogadott négy vallás jogköre fenntartatik; a községi és a magántulajdon nem fog rövidséget szenvedni s ehhez képest fuvarozás alkalmával szekeret, ökröt elvenni tilos; a városok, várak és erősségek hadi szereihez csak a legnagyobb szükség esetén nyúlhat az őrség, melynek azonkívül tartózkodni kell mindennemű garázdálkodástól, nevezetesen a nőnem erőszakolásától; ha az országot a török megtámadná, azt közös erővel védelmezik s ha a császár a törökkel békét kötne, abba Erdély is befoglaltatik.*
Hasslingen Tóbiás, Handbuch auf die Feldzüge 1687–1688 in Ungarn. Arneth, id. m. 79. – Veteranis Feldzüge, 35.
Szász, Sylloge Tractatum, 37.
Ezek után az országot 4 katonai kerületre osztották, melyeket a herceg Scherffenberg (Nagyszeben), Veterani (Gyulafehérvár), Starhemberg (Kolozsvár) és Piccolomini (Beszterce) tábornokok parancsnoksága alá helyezett. Ezek után Lotharingiai Károly a főparancsnokságot gróf Scherffenberg altábornagynak adván át, ő maga személyére Bécsbe utazot, míg Apaffy Mihály udvarával és a magyar urak nagy részével Fogarasba vonult vissza. A balázsfalvi szerződés révén Erdély visszakerült a magyar királyi főhatóság alá s Apaffy Mihály ezentúl már csak árnyékfejedelem volt, legfőbb hivatása az adók kivetésében és beszedésében állván.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
){kind=link}