10. Franciaország hadügye.
10. Franciaország hadügye.
A restauráció után a seregnek teljes újjászervezéséhez kellett hozzáfogni, mely a charte alapján toborzás útján volt kiegészítendő. A meglevő csapatokat ugyan megtartották, de azért újratagozásukat rendelték el. Újabb csapatnemek a francia hadseregben 1830 után támadtak; a gárdát feloszlatták, ellenben Afrikában zuávokat, turcosokat, algieri lövészeket, afrikai lövészeket (chasseurs d'Afrique) és szpahikat szerveztek, de ezeket csak az afrikai hadszínhelyen alkalmazták. Csakhamar újabb, igen mélyreható változások következtek; így többek között az összeírási rendszer elfogadása, helyettesítéssel kapcsolatos 6 évi szolgálati kötelezettség, a mobilgárdának átmeneti szervezése stb. Nagyobb kötelékeket csak a mozgósított seregnél alakítottak.
A francia hadügy szervezetének hiányai – különösen tartalékcsapatok hiánya, – leginkább a krimi hadjárat folyamán tűntek ki, ami messzebbmenő reformoknak vetette meg az alapját. A tűzérség III. Napoleonnak kedvenc fegyverneme volt, minek folytán azt La Hitte-mintájú vontcsövű lövegekkel látta el. Az 1859. évi hadjárat idején a sereg békelétszáma majdnem 400.000 embert, hadilétszáma mintegy 600.000 embert tett ki.
A franciák 1859. évi sikerei, mely hadjáratban a seregnek csak egy része vett részt, a gyalogságnak jobb fölfegyverzésén kívül egyelőre semminemű változást sem engedtek felszínre jutni. Csak a porosz hadügynek az 1866-iki háborúban az osztrák és az ahhoz hasonló valamennyi hadügy fölött kifejezésre jutott túlsúlya késztette Franciaországot is, hogy hadügyének újjászervezéséhez és rendezéséhez hozzáfogjon. Nemsokára 1866 után a gyalogság a hátultöltő Chassepot-fegyvert kapta, a seregkiegészítést újból szabályozták, mimellett azonban a helyettesítés érvényben maradt; az egyéb reformok közül említésreméltó: a szolgálati kötelezettségnek megállapítása 5 évvel az állandó hadseregben, 4 évvel a tartalékban és 5 évvel a mobilgárdában; az utóbbi számára fegyvergyakorlatok rendszeresítése, a tüzérség szaporítása, szórólövegek rendszeresítése stb.
Még mielőtt a sereg szervezését teljesen befejezték volna, kitört 1870-ben Németországgal a háború, melyben Franciaországnak hadiszervezete teljesen elégtelennek és meg nem felelőnek bizonyult. Németország erejével semmikép sem mérkőzhetvén, a francia sereg a háború első felében teljes kudarcot vallott, amennyiben azt részben foglyul ejtették, részben körülzárták, úgy hogy az 1870. évi szeptember 4.-én uralomra jutott köztársaságnak a harc folytatásához új seregeket kellett szerveznie. Ezeket a császári sereg maradványaiból, garde mobil és garde national csapatokból, továbbá kiszolgált emberekből elismerésreméltó gyorsasággal szervezték meg, fegyverezték fel és szükségképpen ki is képezték.
A németekkel szemben elért túlerő dacára ezek a gyorsan összeszedett tömegseregek, megfelelő kiképzés és hadratermettség hiányában, a győztes német seregnek semmikép sem állhattak ellen. E seregek, dacára annak, hogy vas fegyelmi törvényt, jeles gyalogsági fegyvert és számos, igen jó anyaggal fölszerelt tüzérséget kaptak, ezek a szervezők (Gambetta, Feycinet) által a viszonyok helyes felismerése folytán szükségeseknek vélt rendelkezések mégsem pótolhatták a tiszti és altiszti hiányt, a csapatok nem eléggé alapos kiképzését és azok hiányos belső értékét.
Az 1870/71. évi háború után a sereget az általános és személyes védkötelezettség elve alapján és porosz mintára csakhamar újrateremtették.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
