10. A papság mozgalma Károly király ellen; utóbbinak családi körülményei és bajai. Zách Felicián merénylete 1330 április 17.-én.

Full text search

10. A papság mozgalma Károly király ellen; utóbbinak családi körülményei és bajai. Zách Felicián merénylete 1330 április 17.-én.
Károly király uralkodásának kezdetén a viszony közte és a papság között, amelynek trónja megszerzése körül oly sokat köszönhetett, a lehető legjobb és legbensőségesebb volt. Ez a viszony később mindjobban megromlott, mert a papság úgy vélekedett, hogy a király nem védi kellőképen annak érdekeit Csák Mátéval és a többi oligarchával szemben.Még jobban megneheztelt a papság, amidőn Károly király kincstára szorult helyzetének feljavítása céljából a klérusra újabb adókat vetett ki és hogy a pápa részére beszedett illetékek egy részét a királyi kincstár számára foglaltatta le.* Sérelmeik megbeszélése és orvoslása céljából a főpapok 1318.-ban Kalocsán zsinatot tartottak, amelynek határozatából László pécsi és Ivánka nagyváradi püspökök felszólították Károly királyt, hogy a papság és az ország ügyeinek rendezésére és a sérelmek orvoslására minél előbb országgyűlést hívjon egybe s egyidejüleg Ágoston zágrábi püspök Avignonba ment XXII. János pápához, hogy neki is előadja a főpapság panaszát Károly király ellen, akinek azt is szemére vetették, hogy nem él eléggé erkölcsös életet. Első neje Mária 1317.-ben elhalálozván, Károly király ez idő óta nagyobbára Temesvárott élt egy Csallóközből származó ágyassal, akitől 1318.-ban Kálmán nevű fia is született.* Azt is panaszolták a püspökök, hogy a király az utóbbi időben a még mindig tartó lázadások, zavargások miatt, amelyeknek ő nem tudta a kívánt gyorsasággal elejét venni, szerintük nem fejtett ki elég erélyt a kormányzásban és nem védte meg eléggé az ő érdeküket sem a zsarnokok túlkapásai ellen; hogy idejének legnagyobb részét szerelmi kalandokkal, lovagi tornákkal, stb. tölti.*
Fejér, Cod. Dipl. VIII/2., 101–137.
Chron. Ms. Praynál: Hierarch. II. 712.
Egy lovagi játék alkalmával Hunt–Pázmán Istvánnak három fogát ütötte ki a király, amiért fájdalomdíjul neki a biharmegyei Pósaföldét adta örök birtok gyanánt. (Fejér, Cod. Dipl. VIII/2., 210.).
A püspöki kar erélyes fellépése és a pápa feddő levele* úgy látszik megtette hatását, mert Károly király az összes felhozott sérelmek orvoslását megigérte és 1318 július 1.-ére országgyűlést is hirdetett a Rákosra,* de az ott hozott végzésekről nincsenek feljegyzéseink.
Raynald Annal. Eccl. az 1318. évhez.
Fejér, Cod. Dipl. VIII/2., 164.
A püspöki kar befolyásának tulajdonítható az is, hogy Károly király még ugyanazon év november havában nőül vette János cseh király tizenhárom éves testvérét, Beatrixet,* aki azonban már 1319.-ben gyermekágyban elhalálozván, az újra özveggyé vált király egy évvel később Lokietek Ulászló lengyel herceg Erzsébet nevű leányát vette nőül.*
Madius, Schwandertnál, 13. – Thuróczy, II. 91. – Anonymus, Bélnél: Notit. Hung. III., 473., Praynál: Ann. II. 12.
Thuróczy, II. 92. – Pulkawa, Dobnernél III. 279. – Dlugoss, Hist. Polon. IX.
Most pedig e helyütt, bár idősorrendben nem ez következnék, leírjuk azt a családi tragédiát is, amely Zách Felicián nevéhez füződik. Habár úgy ennek, mint a fentebb vázolt családi dolgoknak kevés közük van a katonai és hadügyi eseményekhez, azért a teljesség és az összefüggés kedvéért mégis legalább röviden meg kell azokról emlékeznünk.
1330 tavaszán Lokietek Ulászló lengyel király fia és utóda Kázmér, nővére látogatásán Visegrádon tartózkodott, és a husz éves féktelen ifjút Erzsébet királyné egyik udvarhölgye, a szépséges Zách Klára vad szenvedélyre lobbantotta. A hagyomány szerint az ártatlan leány megejtése a királyné tudtával történt.*
Dlugoss, Hist. Polon. IX., 1003. – > Fejér, Cod. Dipl. VIII/3., 427–428.
Zách Klára a rajta esett szégyent atyjának elpanaszolván, ez 1330 április 17-én vad dühében az éppen ebédnél ülő királyi családra rohant s kardot rántván, halálos csapást szándékozott a királynéra mérni,* aki azonban jobbjával az ütést felfogván, négy ujjának elvesztésével megváltá életét. Ezután a dühöngő ember a két gyermek, a négyéves Lajos és a három éves Endre felé suhintott, de ezeket a csapásokat Károly király és a kisdedek nevelői fogták fel, miközben utóbbiak halálos sebet kaptak fejükre, a király ellenben csak könnyebb sebesüléssel úszta meg a dolgot. Ekkor Cselényi János, a királyné asztalnoka, csákánnyal Zách Felicián nyakcsigolyája felé suhint* és a dühöngőt a földre teríti. A zajra betódult udvari őrök darabokra tépték a haldoklót, akinek fejét Budán, kezeit, lábait pedig más-más városokban függesztették ki elrettentő például. Zách fia, akit hű szolgája a rémtett hírére meg akart szöktetni, utóléretvén, mindketten lófarkon mindaddig körülhurcoltattak, amíg ki nem adták lelküket, húsukat pedig odadobták a kutyáknak. A boldogtalan Zách Klárát pedig lemetszett orral és ajkakkal, hogy szépségéből csúfságot űzzenek, és elmetélt ujjakkal, hogy bosszút álljanak a királyné kezeinek megcsonkításáért, félholtan lóra kötötték s a városban és városon kívül körülhurcoltatván, bakói arra kényszerítették, hogy minduntalan azt kiáltsa: „Így bünhődik, aki hűtlen lesz királyához!” A dühöngő másik, idősebb leányát, Sebét, Palásti Kopaynak feleségét, Becsei Imre barsi főispán Léva vára előtt lefejeztette.
Más verzió, egy olasz névtelen író előadása szerint Zách nem a királyné, hanem a király felé sújtott, s ezt a csapást fogta volna fel Erzsébet királyné.
Más verzió szerint Cselényi tőrét döfte Zách nyakszirtjébe.
Egy héttel a szörnyű tett elkövetése után a királyhoz hű urak és nemesek Visegrádon egybegyülvén, a király jelenlétében akként határoztak, hogy Zách Feliciánnak rokonai harmadizig ölessenek meg és jószágaik koboztassanak el a közkincstár javára.*
Thuróczy, II. 96. – Dubniczi Krónika III. 120. – Budai Krónika 244. – Kovachich, Supplementa ad vestigia comitiorum, I. 268. – Dlugoss, Hist. Polon.IX. – Továbbá Bonfinius, Rerum Hungaric. Decades, II. 1. IX. és Istvánffy Miklós, Pannonii historiarum de rebus ungaricis libri XXXIV. – Chron. Aulae Regiae 473. – Pray, Hist. regum Hung. II. 37.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me