báró MESZÉNA JÁNOS
Esztergom, 1785. febr. 6. M. Sándor debreceni szenátor és Sántha Róza fia. Magyar, r. kat. Őrnagyi címmel nyugalmazott százados (1799-1830. a 33. gyalog- és az 5. huszárezredben szolgált, 1815. a Napóleon elleni háborúkban tanúsított bátorságáért Mária Terézia rendet, s ezzel bárói címet kapott „hívvári” előnévvel), 1847- a pöstyéni katonai fürdő felügyelő tisztje. Felesége 1810- Zámóczky (Zámocsnik) Erzsébet, Ferenc és István fia (ld. előbb) honvéd alezredes a szabadságharcban.
1848. júl. 7. folyamodására nemzetőr őrnaggyá nevezik ki Nyitra megyébe. Okt. 2. leköszön. Nov. 18- a nagyszombati katonai menház („hadastyánotthon”) parancsnoka.
1849. januárjától hadbírósági vizsgálat alatt áll Bécsújhelyen, 1851. máj. 21. megfosztják rangjától, címétől és nyugdíjától. Később rehabilitálják. † Nagyvárad, 1867. febr. 22.
Közlöny 1848/31., 116., MOL: ONőHt. Ált. 1848. 1711., HL: Pesti hadb. 1851-5/111., KAW: Gb. 5. HR. 1820-1840. 1/99., Uo.: Hauptleute 2. Klasse 47/207., Magyar Nemzetségi Zsebkönyv 1. r. 1. köt. 513., Vas. Újs. 1867/9., Gyászjel. OSzK., Szluha Márton: Nyitra m. II. l40.