Felsőszentiván.
Felsőszentiván.
Felsőszentiván. A bajai járásban, a vármegye éjszaki részében van, Jánoshalma (Jankovácz) alatt. Csávolytól keletre, a régi Bodrog vármegye területén. Már 1396-ban említtetik Szt.-Iván, Bebek Miklós kalocsai érsek falujaként, a hová a Tőttös Lászlónak Szt.-György nevű falváról erőszakkal elhajtott jobbágyokat vitette. Ez idő tájban azonban más birtokosa is említtetik. 1413-ban t. i. mint possessió Szt.-Iván, Bodrog vármegyében találjuk felemlítve, melyet birtokosa Zákai Posának fia István, Maróthi Jánosnak zálogba adott. Még az 1520. évi dézsmalajstrom sorolja fel e helyet Bodrogban. A török defterekben 1580-ban 38 és 1590-ben 22 adózó házzal van felsorolva a bajai nahijében. A község szerb lakossága 1598-ban Esztergom vidékére költözött. Későbbi oklevelek nem tudnak semmit e faluról, mely a török uralkodás alatt elpusztúlt. Az 1714. évi baja-vidéki adóösszeírás nem említi fel, 1724-ben 83még Szt.-Iván pusztának írják. Az 1727. évi összeírásban is pusztaként a Czobor-uradalomhoz tartozott; az 1735. évi összeírás azonban Felső-Szt.-Ivánnak írja s akkor is a bajai uradalom tagja. 1789-ben magyarokkal telepítették be, utánuk bunyeváczok jöttek ide. Szt.-Jánosnak szentelt temploma 1780-ban épűlt; 1783-ban rendszeres parókiát kapott. Kegyura: gróf Zichy-Ferraris. Az egyház egy 1715-ből származó czímeres aranyozott, vert ezüstkelyhet őriz. A község korábbi földesúra gróf Zichy-Ferraris Bódog volt, most pedig dr. Navratil Imrének van itt nagyobb birtoka. A lakosok katholikus kört tartanak fenn. Az 1900. évi népszámláláskor Felsőszentivánban volt 2814 lélek 521 házban. Ebből 1452 magyar, 527 német, 827 bunyevácz. Vallás szerint 2763 róm. kath., 6 ág. ev., 45 izr. Határa 6938 kat. hold. Hozzátartozik Annaszállás is. Postája és távírója helyben, vasúti állomása Bácsbokod.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
