Nádalja.
Nádalja.
Nádalja. A zsablyai járásban, Turja alatt, Bácsföldvártól és Csurogtól nyugatra fekszik. Előbbi neve Nádaly. A török defterek a titeli nahijében említik Nádaly-t 1590-ben, 19 adózó házzal. Ugyanott külön egy Nádas is van említve 1570-ben és 1590-ben. Vajjon az 1651 és 1662-ben említett Bornemisza-féle Nadol és Nataly szerb puszta azonos-e ezzel a Nádalylyal, még kétséges. 1655-ben Wesselényi Ádámot iktatták Nádaly birtokába. 1699-ben kezdett szerbekkel telepedni. 1703-ban vallja a 111 éves bodgyáni István kalugyer, hogy az ő tudtával többek között Nádaly is mindíg fizette a török korban az érseknek a harácsot. 1728-ban, a határőrvidék korában, Csurog katonai sánczhoz tartozott puszta Nádos és Nádaly. 1740-ben Nádaly magában említtetik Csurog pusztájaként. 1801-ben 100 család jött a Palánka melleti Csébről a csajkás kerületbe, s ezek Nádaly pusztából 4716 holdat kaptak. A még megmaradt 500 holdat későbbi telepedésre tartották fenn. Lipszky 1806. évi térképen Nádaly puszta Turja és Földvár között van jelezve. Így tünteti fel Quits térképe is, a Görög-féle atlaszban. 1808 decz. 11-én kelt rendelettel a VI. csajkás századot Gyurgyevóból és Nádalyból szervezték. 1813-ban épült Nádalyon a rácz templom. 1849-ben a magyarok a falut felégették és a lakosság elmenekűlt. 1850-ben a lakosság ismét visszatért s ekkor 182 ház volt itt. A csajkás miliczia feloszlatása után, 1873-ban, e községet is a vármegyébe kebelezték be. A község határa 8167 kat. hold, melyből nagyobb rész a község birtoka. Hozzátartozik Borony puszta. Az 1900. évi népszámláláskor Nádalján 2718 lélek volt, 544 házban. Anyanyelv szerint: 171 magyar, 122 német, 2398 szerb, 26 ruthén. Vallás szerint: 159 róm. kath., 26 gör. kath., 2341 gör. kel., 93 ág. ev., 7 ref., 29 izr., 63 egyéb. Van a községben olvasó-egylet és földmívelők szövetkezete. Schmidt Ferencznek téglagyára van. Postája helyben, vasúti és táviró-állomása Bácsföldvár.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
