Topolya.
Topolya.
Topolya. Járási székhely Szabadkától délkeletre, Csantavér alatt. A Krivája patak szeli át. Topolya nagyközség török-kori telep, mely először a török defterekben a szabadkai nahijébe sorolva fordúl elő, 1580-ban 21, 1590-ben 23 adózó házzal Kisbajsa vagy Topolya néven. Talán itt volt a hajdani Fibajcs (Fibaych) a mai Topolya helyén, a melyet 1462-ben több bácsvármegyei helységgel együtt Mátyás király anyjának ajándékozott, kinek birtokait Korvin János örökölte. Szelepcsényi György kalocsai érsek 1665. évi összeírásában is találkozunk Topolya nevével. A helység a török időkben elnéptelenedett és 1731-ben, mint pusztát említik. 1740. előtt a péterváradi katonai sánczhoz 170tartozott. 1750-ben már kezdenek gondoskodni a puszta betelepítéséről. Grassalkovics kamarai elnök Topolya pusztát legalább 200 magyar vagy tót kath. családdal akarta betelepíteni. E czélból Csicsovszki Ferencz szabadost küldte ki, hogy ilyen idetelepedő családokat szedjen össze. Ajánlólevelében a feltételek is elő vannak sorolva. Az új falu telepesei nem örökös jobbágyok, hanem szerződéses lakosok lesznek. Építhetnek szilárd házakat; minden vármegyei közteher alól négy, a kamarai adó alól két évre lesznek felmentve, ezután pedig az utóbbinak 400 forintot és a gabonatermelésből 1/7 részt tartoznak adni. A papi tizedet nem fizetik, a kerti vetemények a dézsma alól fel vannak mentve. Kocsmát október 1-től márczius 30-ig tarthatnak szabadon. A mészárszékért évi díjat fizetnek. Fát a kamara csak építésre ad. A telepeseknek szabad házukat elhagyni s eladni, de az eladási ár tizedrésze az uraságot illeti meg. A telepedés ez évben meg is történt. 1756-ban a vármegye részéről Topolya magyar falu 600 forint adóval volt megterhelve. Az 1768. évi kamarai mappa szerint Topolyán 182 róm. kath. magyar és tót család lakott; ide való Emusics puszta is, melyet az 1772. évi rendezéskor Topolyához csatoltak. 1786-ban új úrbéri rendezés volt. A lakosság mind magyar. 1792-ben Topolya község a robotot készpénzben váltotta meg. Volt itt 411 házhelyes jobbágy (312 telek) és 105 házas zsellér. Ipara már ekkor szépen virágzott; czéhei, a kovácsok, szűcsök stb. 1815-ben kaptak szabadalmat. Ezt a kincstári falut a király 1803-ban Kray Pálnak adományozta katonai érdemeiért s hozzá a Topolyai nemesi előnevet. 1805-ben 650 ház és 4000 lakos volt Topolyán, még ugyanez évben, Kray Pál halála után, ennek fia, Ferencz utána járt, hogy Topolya mezőváros lehessen, évi három országos vásárral, a mit a vármegye is pártolt, mire azután 1806-ban Topolya csakugyan mezővárossá lett. A mezővárosnak egyik nevezetessége a Kray családnak szép rokokó stílű kastélya és angol kertje. 1848-ban a szerbek az utolsó Krayt elfogták és Temesvárra vitték fogságba. Halála után veje: gróf Zichy János lett a topolyai birtok ura 1852-ben. A róm. kath. lelkészség 1750-ben alakúlt, a templom 1764-ben épűlt, belseje 1888-ban megújíttatott. Ennek helyébe később földesura vallásos bőkezűségéből egész új templom épűlt, melyet 1905 július hóban szenteltek fel. 1906 április 19-én nagy tűzvész pusztította el a község egy részét. Régi pecsétei: 1. Szántóvas, kalász, csoroszlya. „Topolya” és az évszám: 1767. 2. Két pálma közt földmíves-eszközök és korona. „Sig. Reo. Caal. Poo Topola” Használva 1792. 3. Korona alatt levő kis paizsban oroszlán áll egy szántóvason s három búzakalászt tart. ,Sig. Opp. Topola 1806.’ Ezt használták 1848-ig. Az 1900. évi népszámláláskor Bácstopolyán volt, 12,029 (1890-ben 10,816) lélek 2212 házban. Anyanyelv szerint: 11,757 magyar, 166 német, 21 tót, 2 oláh, 3 kisorosz, 4 horvát, 38 szerb és 38 egyéb. Vallás szerint: 11,181 róm. kath., 13 gör. kath., 12 gör. kel., 126 ág. ev., 95 ref., 569 izr., 32 egyéb. A község határa 25,163 kat. hold. Ebből 1893-ban a községnek volt 764, gróf Zichy Jánosnak 2061, Tóth Istvánnak 222 holdja. Emusics puszta szintén gróf Zichy János és a közbirtokosok tulajdona. Az 1904. évi miniszteri rendelet a községnek eddig hivatalos Bácstopolya nevét egyszerűen Topolyára változtatta. Jelentékenységénél fogva az országos törzskönyvbe felvétetik a hozzátartozó Emőd puszta (eddig Emusitz). Topolyán van szolgabíróság és járásbíróság, adóhivatal, gyógyszertár, vasút, posta és távíróhivatal. Három országos vásárt tart. Van olvasókör, gazdakör, otthon, kaszinó, izr. nőegylet, betegsegélyző-egylet. Pénzintézetei: Bácstopolyai takarék, Önsegélyző hitelszövetkezet, Általános takarékpénztár r. t. Van téglagyár, tulajdonosa Bodrogh Mór. Az id. gróf Zichy Nep. Jánosnak és nejének a községben fennálló kastélyát 1805-ben a báró Kray-család építette. Említésre méltó Hadzsi János hírneves orvosnak Telcs Ede által készített itteni emlékszobra.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
