Antropológia.
Antropológia.
A bácsvármegyei magyarság antropológiájáról tudományos alapon szólni nincs módunkban, mert mérésekre mindez ideig nem támaszkodhatni. A sok helyről telepűlt, vagy idegenből magyarosodott (Bajmok, Temerin) nép testi mivoltáról csak a falvanként végzett stomatológiai felvétel adhat majd képet. Egységről az egész területen, az előbb mondottak alapján, szó nem lehet; de miután egy község legtöbbször egy helyről telepűlt, a falvak fajtai egyöntetűsége általában konstatálható lesz, bizonyos számú keverék-egyénekkel, mert a magyar községeknek eléggé kiterjedt a házasodási körük a szláv népességgel, s közöttük is különösen a szoros törzsbeli házasodásban élő sokaczokkal szemben. Aránylag legélénkebb a bunyeváczokkal, s leggyengébb a németséggel való keveredés. A németség tartózkodásának oka az, hogy a magyar asszony ez ideig még nem vesz olyan intenziv módon részt a család munkájában, mint a minőt a sváb az ő asszonyaitól megszokott. Magasabb alakokat a vármegye középső részének a magyarsága között találunk. Kossuthfalva lakossága teltebb fizikumával, ma is hirdetője kún eredetének. Szárazabbak és középtermetűek Bácsgyulafalva, Gombos, Kishegyes, Tataháza és a dunamenti községek lakosai. A vármegye magyar lakosságát egyébként általánosságban a középtermet jellemzi. A haj színe túlnyomólag barna, gesztenye. Mélykúton és Jánoshalmán szőke is akad, e színnel egybefüggő kék, vagy szürke szemmel. Egyébként a szemek színe is általában barna (Baracska, Temerin, Csantavér, Gyulafalva, Kossuthfalva, Kisszállás), sárgásbarna (Szilágyi, Gombos, Kishegyes, Tataháza).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
