Mondattan.
Mondattan.
III. Mondattani sajátságok. Az ë kérdő szócska, ha a mellékmondatba kerűl, az igekötőhöz, vagy más azt kiegészítő határozóhoz, tagadó mondatokban tagadó szóhoz kerűl: kérdëszte, hogy el-ë gyüssz? kérdëszte, hogy nem-ë gyüssz-ę? Az is, ha föltételes mondatban áll is, az igekötő, vagy más, az igét kiegészítő határozó után következik: nem bánom, ha el is mongya; nem bánom, ha agyon is üti. A tagadást és tiltást kettőzteti: én së nem láttam; të së në tëdd. A sincsen helyett is mindíg së nincsen áll. A tagadó névmásoknál meg épen háromszoros a tagadás: sënki së nem vót itt.
A bácsmegyei nyelvjárási szigetek közűl némelyiknek nyelve csak néhány sajátságra nézve tér el, úgy hogy még ehhez a nyelvjáráshoz számíthatjuk. Így első sorban a megmagyarosodott bunyevácz községek nyelvjárása, pl. Bajmoké, a melynek egyre múló, idegenszerű sajátsága, hogy a helyett á-t ejt (mádár). Ez a község az é helyén gyakrabban í-t hangoztat, mint a felsőbácskai nyelvjárás, továbbá orrhangú magánhangzói is vannak (legé~, léjá~). Az a hang maradványa, hogy az l pótlására megnyúló â mellett á-t is ejt (avvá, házzá).
Pacsér és Feketehegy kúnjai a felsőtiszai nyelvjárás fontosabb sajátságait őrzik. Nyelvjárásuk e-ző, az é helyén következetesen í hangzik és az l a szó belsejében ritkán, a végén sohasem marad el.
A dunamenti községek (Bátmonostor, Baracska) települő lakossága, az alsódrávai nyelvjárást hozta magával a Dunántúlról, a mely új hazájában ë-zővé lett. Eredeti sajátságai az ilyen birtokos személyragos alakok: borik, szavik, magik, a következő igealakok: hozi, adi, láti, végűl az ít végű igék ilyes formái: számíja, számíjja, tanúsíjja. Az 1756-ban a Dunántúlról telepűlt doroszlóiak nyelvjárása is őrzi a régi terület nyelvsajátságait. A bácsmegyei nyelvjárás szigete még a XVIII. században Zentára és vidékére vándorolt jászsági magyarság nyelve is.
A vármegye magyarsága zömének nyelvsajátságait képviselő felsőbácskai nyelvjárás szemléltetésére közöljük az alábbi bajmoki mesét.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
