Történelmük.
Történelmük.
Batinics Mihály, a bosnyák francziskánusok történetírója, egykorú oklevelek alapján kimutatja, hogy a bosnyákok kivándorlása három irányban indúl meg; mindenütt elmaradhatatlan lelki gondozóik a ferenczes barátok. A már említett dalmácziai bevándorláson kívűl, minket inkább a bácsi–szerémi és a baranyai érdekel, Pécscsel és Mohácscsal, mint középpontokkal.
Adataink alapján azt állítjuk, hogy a bácsi, palonai, bogyáni, vajszkai, bökényi és bácsújlaki sokaczok nagyobb része a Dolnja-Tuzla mellett való gradovrhi zárdából és vidékéről valók, míg a felső telepek, ú. m. Herczegszántó, 388Monostorszeg, Szond egy időben, talán egy helyről valók, mint azok, a kik a Szerémségben és Baranyában maradtak. A boszna-argentinai rendtartomány 1723-iki, Pozsegán tartott nagykáptalana elrendeli, hogy Szántova, Szónta, Monostorszeg Illoktól elszakíttassék és Bácshoz csatoltassék. Nem érdektelen az a körűlmény sem, hogy a sokaczok betelepedésök első éveiben, ha ugyanazon területen is, de kisebb falvakban, elszórtan éltek. E falvak emlékét az egyes dűlők, erdő- és határrészek őrzik. Megjegyezzük, hogy ezek az eltűnt falvak magyar hangzásúak, pl. Péczel, Széplak, Mali-Veliki-Feli (Félegyháza), Lovrinacz (Szentlőrincz),* Kalos.
Bácsújlakon most is megvannak a „Lorenzi Weingärten.”
Vezetőik a francziskánus barátok voltak, kikkel a török elem irtóztató nyomása elől menekűltek. A Magyarországba, illetőleg a Bácskába való bevándorlás egyik legfőbb tényezőjének a boszniai ferenczesek akkori tartományfőnökét, P. Radnich Mihályt tartjuk. Radnich, rendjének egyik kiváló szerzetese, a rendi ifjúság generális professzora, maga is bácskai származású lévén, mint boszniai tartományfőnöknek, alkalma volt megismerni a keresztények súlyos helyzetét, s így természetesnek találjuk, hogy 1686 után a kivándorlás mellett agitál.
Korának tekintélyes irodalmi embere; egyik nagy műve (XI. Incze pápának ajánlja) 1683-ban jelent meg. Állásának súlyával, tekintélyének erejével rendjére és a népre nagy befolyással bírt.
Ő maga is Magyarországba jött és Budán az akkor vízivárosi, Szent-Ferencz sebeiről elnevezett zárdának gvárdiánja 1699-ben, a hol 1703-ban jobb létre szenderűlt. A sokaczok történetéből ennyi elég.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
