Mezőgazdaság.
Mezőgazdaság.
Szabadka város birtokterülete Sándorral együtt 171,000 hold. E rengeteg birtokon fő jövedelmi forrás a mezőgazdaság. A határ legnagyobb része szántóföldekből áll. A lakosság nagyrésze, az intelligens osztály, ép úgy, mint az iparosok, földbirtokba fektetik vagyonukat, ez a fő jövedelmi forrásuk s egyúttal büszkeségük is, mert Szabadkán „lánczczal mérik az embert” s figyelemre sem méltatják azt, a kinek kevesebb, vagy semmi földje sincsen.
Mégis a latifundium ismeretlen Szabadkán, hat-nyolcz földbirtokosnak 1500–1600 holdnyi birtoka van. 100 kat. holdon felűl 1900-ban 168 birtokost találtak Szabadkán. A föld termőképességét mutatja, hogy egy kat. hold átlagos termése 900 kg. szem és 1500 kg. szalma.
A földmívelésen kívűl az állattenyésztésben is óriási tőke fekszik Szabadkán. A nagyarányú állattenyésztésre különben mintegy rá is utalja a gazdákat a több mint 20,000 kat. holdnyi városi közlegelő. A szarvasmarha-tenyésztés szép sikereket ér el a palicsi földmíves iskolában s a nagyobb magánbirtokosoknál, így Piukovics József, Vojnics Simon, Halbrohr Adolf, Regényi Lajos, Törley Gyula gazdaságában. A tenyésztés főága a világhírű magyar szarvasmarha.
A lótenyésztés is szépen virágzik. Minden gazda vetekedik e téren s nemcsak magánhasználatra, de kivitelre is van elég, úgy hogy Szabadka ma a délvidék lókereskedésének főpiacza, a hol az orosz, angol, franczia, német s szerb ügynökök egész falka lovakat vásárolnak össze a katonaság számára.
A sertéstenyésztés jó sokáig kizárólag a helyi fogyasztás kielégítésére irányúlt, újabban azonban mintegy 30 hízlaló és számtalan kereskedő foglalkozik sertésekkel s ezeket Kőbányára, kis részöket a helyi piaczra szállítják. 1907-ben egy sertésvágó-telep létesűlt itt, mely a helyi sertés-tenyésztés felvirágzását bizonynyal maga után fogja vonni.
Óriási arányu Szabadka baromfitenyésztése is, melynek termékei egy itteni nagy czég (Hartmann és Cohnen) közvetítésével Párizsig, sőt Londonig is eljutnak. Így a tojás is nevezetes kiviteli árúczikk.
Már sokkal kevesebb sikerrel űzik Szabadkán a juhtenyésztést, míg a kecsketenyésztés egyáltalában nem is tudott itt lábra jutni.
Erdőket a város 1768-ban kezdett már űltetni a futóhomok megkötése czéljából, fűzfával, nyárfával s akáczczal és kisebb-nagyobb eredménynyel fejlesztette folyton, míg 1844-ben már 5498 kat. hold erdeje volt beűltetve a városnak. 1885 óta a város erdőit, rendszeres erdőgazdasági ütemterv szerint kezelték. 1895-ben pedig állami felügyelet alá kerűltek. Az erdők kihasználása 196nagyrészben tűzi és szerszámfa-termelésre szorítkozik, rendes építőfát nem igen készítenek. Külsejöket tekintve, a városi erdők sok kisebb-nagyobb, összefüggés nélküli darabból állnak. Az egyes részek nevei: Deszkás, Tölgyfás, Radanovácz, Hajdújárás, Zsdráló, Földijárás, Szkenderjárás, Zsíroskút, Sáskalapos, Alsó- és Felső-csikéria. Az egész erdőterület 9603 kat. hold s évenként kb. 25–30,000 korona hasznot hoz a városnak.
Egy más nevezetes mívelési ág a szőlő- és gyümölcs-termelés. A szabadkai szőlőterület meghaladja a 8000 holdat. A szőlőtermelés helyes irányát a gazdáknak a földmíves-iskola adja meg, melynek mintegy ötven hold homoki szőlőtelepe van. A jelenlegi bortermelés mennyisége 90–100,000 hektóra tehető, mely nagyrészt helyben fogy el, sőt e mennyiséget még tekintélyes behozatallal is kell növelni. A Szabadkán termett gyümölcsök közűl különösen nevezetes a szercsika-alma, mint helybeli különlegesség, mely nagy kivitelnek is örvend.
Általában a mezőgazdasági élet föllendítésének, részben átalakításának fontos tényezője az 1908-ban megnyílt földmíves-iskola, mely a kor igényeinek megfelelőleg van felszerelve s a legmagasabb ígényeket is kielégíti.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
