Palics fürdő.
Palics fürdő.
A városnak közegészségügyi szempontból is igen fontos határrésze Pality (Palics) nyaralóhely és gyógyfürdő, mely a várostól keletre, 3/4 órányira az alföldi vasút és a szegedi országút mellett Sándor faluig terűl el. A környéken levő földek: Tompa és Ludas puszta és az ú. n. tuki ugarok. Hajdan önálló terület volt. Már 1462-ben említik Bajmok, Csantavér stb. falvakkal Palij néven, melyet Mátyás király sok mással együtt anyjának adományozott. E pusztából ezután Pálegyháza falu lett. A török defterek a szabadkai nahijében 1580–82-ben említik fel Pálegyházát 10 adófizető házzal. E Pálegyházából lett a mai szlávosított Pálity vagy Palics, a mely azonban most csak a tavat illeti. Midőn a török hódoltság után Szabadkához kerűlt, nem említik külön pusztának. Az 1743. és 1749. évi kamarai szerződések is, melyek Szabadka földbirtokait felsorolják, csak a Pality tavat ismerik. A Pality tó és neve már a XVII. század végén ismeretes volt. Marsigli 1690. évi térképén az alsó Duna-Tisza közében egy Piligo palust tüntet fel, a mi alatt az olasz mérnök bizonyosan csak Palicsot érthette, mert e tavat a mai Palics tó helyére is rajzolja. Jenő herczeg serege is 1697 szeptember 28-án a Zenta–Kiskanizsa közötti táborából kivonúlt és délben a palicsi tónál újra tábort ütött, de iható víz hiányában másnap tovább vonúlt a sereg Szabadka mellett el egészen Mélykútig. E tó, melynek éjszaki végéhez Szabadka városa az 1850-es években fürdőhelyiségeket és vendéglőt épített, az országnak nagyságra nézve harmadik tava és hivatalosan is gyógyfürdőnek van elismerve. Van gyógyszertára, posta- és távíró-hivatala, iskolája. 1883-ban épűlt itt egy magánkápolna és itt van a városnak mintaszerű földmíves-iskolája. A környéken levő földeken és szőlőkben számos díszes nyárilak épűlt. Magában a tóban a város jövedelmező halászatot is tart. Ujabban Szabadka város Palics gyógyfürdő díszes átépítését vette tervbe.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
