Geológiai viszonyok.
Geológiai viszonyok.
A fent jellemzett szelvények mentén röviden vázolt domborzati viszonyokat a geológia magyarázza meg nekünk. Geológusaink megegyező véleménye szerint,7)* a Nagy-Alföld egységes sűlyedésének köszöni keletkezését, a mely földünk kifejlődésének folyamán csak nagyon későn, az úgynevezett harmadkor elején vette kezdetét és még máig is tart.16) Ez a sűlyedés még nem alkotta meg az Alföld síkját, csak előkészítette. A behorpadt területet, hosszú geológiai korokon át, tenger, azután sós, majd édes vizű tó töltötte ki. Ennek a tónak üledékei, a melyekhez a beléje ömlő folyók hordaléka is hozzájárúlt, adták Alföldünknek alaprajzát.14) Geológusaink egy része azt a nézetet vallja, hogy a Duna–Tisza közötti hátság éjszaki része egy nagy törmelékkúp, a melyet a negyedkor elején, az Alföldet még kitöltő tó fenekén a beléje ömlő Duna rakott volna le. Ez utóbbit saját feltöltéseinek tömege és egyéb, később pontosabban megnevezendő törvények, nyugatra kitérítették volna, úgy hogy míg mostani medrébe ért, a Duna-Tisza közének egész szélességén végig vándorolt és mindenütt beborította volna hordalékával a térszínt.* A hordalék szállításában a Tiszának és mellékfolyóinak is volt és van, ép úgy mint a Dunának, még most is része, ők is, mint a Duna, dél felé mindinkább finomodó anyagot hordtak a síkságba. Az Alföld 3medenczéjét kitöltő tó nem egyszerre folyt le, vize lassanként apadt el és a legmélyebb pontokat, a vármegye területét, legtovább borította.16) Ilyen körülmények között alakúlt ki a mai Duna–Tisza köze. Ez egy inkább hullámos felületű, folyóvizekben szűkölködő térség, a melynek éjszaki részét, körűlbelűl Szabadkáig, a (diluviumbeli) Duna homok-lerakodása alkotja, míg innen délre finomabb diluviumbeli üledékek, homokos lősz és vályog uralkodnak;14) a Duna mentén pedig és délen újabb áradmány és mocsárképződmény fedi a talajt. A Duna–Tisza köze s így Bács-Bodrog vármegye talajának a fent említett hipotézisek alapján való magyarázata nem minden pontjában kétségtelenűl bebizonyított tény, sőt mint jeleztük, a Duna-vándorlás hipotézisének már is nem egy komoly ellensége akadt.
A szöveg közötti jelszámok a fejezet végén felsorolt forrásművekre hivatkoznak.
E nézetet Cholnoky J. dr. joggal hevesen megtámadja, midőn így nyilatkozik: „hogy… a Duna állítólag a Tisza mai völgyében folyt végig s innen jutott később Baer törvényének értelmében, mai helyére”, ezt „bizonyítani semmivel sem lehet” és továbbá: „Ha azonban Baer törvényének értelmében hátrált volna a Tisza mai völgyétől a Duna mai völgyéig, akkor le kellett volna tarolni a térszínt a Tiszától egészen a Dunáig”. (Földt. közl. XXXIII. köt., 225. old., 1903.)
A fentiek szerint, a vármegye területét tehát tengeri, illetőleg tavi üledékekre rakodott folyó- és szélhordta homok-, ezenkívül a levegőből aláhúllott porból alakúlt lősztakaró fedi. Ez a takaró a vármegye kimagaslóbb pontjain mindenütt megtalálható.
A vármegyének éjszaki magasabb és déli mélyebb része, valamint a Titeli fennsík magaslatai szorosan következnek az illető területek geológiai történetéből. Míg ugyanis ez inkább hullámos fensík egy geológiailag régibb kornak, a diluviumnak képződménye, addig a fennsíktól délebbre fekvő, s azt mintegy átölelő mélyebb területek, csak későbben, (a diluvium után), az alluviumban keletkeztek s kialakulásuk részben ma is tart még.6) A vármegye felületén, e két kornak képződményein, kívűl mást, esetleg régebben keletkezetteket nem találunk.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
