A hódoltság korában.
A hódoltság korában.
A mohácsi vész után, a XVII. század első éveiben, Szintának 600–700 lakosa volt, mind szerb telepesek. A törökök Zentát a szegedi szandzsákság szegedi kerületébe (nahije) osztották be vidékével együtt. Csak Tornyos tartozott a szabadkai nahijébe. A török kisebbfajta erődöt épített a város alá, mely az első zentai csata alkalmával a törökök végső menedékéűl szolgált. A város ez időben kétfelé fizette az adót: Csongrád vármegyének magyar részre s a török uraknak is, a mi a szerb lakosság részéről szinte hihetetlennek látszik.
Zenta akkori állapotát megvilágítja az a levél, melyet Szeged városa 1649-ben a budai káptalannak küldött:
„Szénta városa Csongrád vármegyében, mostani rátzok Lakóhelye, holott török kastély is vagyon építve; mivel régi levelünkből nyilván kitetczik, hogy a budai nemes káptalanhoz tartozandó jószág: lélekismeret ellen való dolognak ítélénk lenni, ha az anyaszentegyház jószágát tudva eltitkolnánk. Azért annak bizonyítására jelen levelünket is felküldjük, stb. Mező Szögedi Fő Bíró Vas István és esküttek.”
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
