Városi gazdálkodás.
Városi gazdálkodás.
A város gazdálkodását jellemzik a következő adatok: az 1909. évi költségvetés szerint Zenta évi szükséglete 1,100.000 korona. Ebből 250.000 koronát 50% pótadóval fedeznek. A város jövedelmei földjei, épületei, javadalmai és jogai bérbeadásából kerűlnek ki. A tanügyi kiadások összege kerek számban 200,000 korona, a vallásügyi kiadásoké 25,000 korona. A gazdasági kiadások 150,000, egészség- és szegényügyi kiadások együtt 25,000 koronát emésztenek föl. A közigazgatás 186,000 koronába kerűl. Különös czélú alapítványok, melyeket a város a járásosztásból háramló anyagi terhek megkönnyítése végett teremtett meg, de a melyek nagy részének a kedvezőtlen viszonyok miatt ma már csak roncsait találjuk, a következők: Kórházi alap: 38,411 korona 67 fillér, szegényalap: 61,858 korona 72 fillér, árvaház-alap: 71,474 korona 75 fillér, tűzoltó-alap: 2884000 korona, közegészségügyi alap: 234 korona 70 fillér, négy Rudolf-ösztöndíjalap szegénysorsú tanulók számára: 20,141 korona 66 fillér, két Eötvös-alap ugyane czélra: 4,758 korona 54 fillér, tiszti nyugdíj-alap: 45,093 korona 11 fillér, mezőgazdasági munkássegély-alap: 919 korona 64 fillér, iskola-alap: 106 korona 91 fillér, óvoda-alap: 305 korona 18 fillér, Kossuth Lajos-szobor-alap: 21,370 korona 57 fillér.
A város hozzáforduló szegényein és egyéb támogatást kérőkön tőle telhetőleg mindenkor segít. Nagyobb alkotásoktól sem idegenkedik. Szegényház, új gimnázium-épület, rakodópart, vashíd, 10–15 új elemi népiskola, 450 munkáslakás, mind oly intézmények, amelyek a város haladását szépen mutatják. A sok új alkotás azonban sok pénzbe kerűlt. A város jövedelemforrásai az 1882-i járás-osztással megcsappantak. A felsorolt művek csak kölcsönökből és sokszor csak államsegélylyel voltak megalkothatók. A közköltség ma 50% s ez aránytalanúl sújtja a kisvagyonú, nehéz megélhetésű polgárságot. A lakosságban ennélfogva erős a nem adunk akarat. Innen van, hogy sok elsőrendű szükséglet kielégítést nem nyer. A közegészségügy pl. egészen háttérbe szorúlt. Kórházunk utolsó. Szállásokon orvos nincs. A városszépítés alig kerűl szóba. Az 1882-iki kapzsiság az oka, hogy Zenta fejlődése évtizedekre visszaesett.
A tanya-csoportok közűl Felsőhegy és Tornyos postával és csendőrséggel van ellátva.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
