A török korszak.
A török korszak.
A mohácsi gyásztéren győztes Szulejmán szultán Budáról jövet, itt, a Duna–Tisza közén vonúlt végig seregével, leöldösve vagy rabszíjra fűzve a lakosság legnagyobb részét. A kik megmenekűltek, távoli vármegyékben szóródtak szét. A magyarság nagy részben kipusztúlt e vidékről. Az előbb virágzó, népes, gazdag helységek kihalt romokká váltak, melyekben a törökök elől ide menekűlt s akkor még kóborló szerbek ütöttek tanyát. Czoborszentmihály is így vesztette el birtokosait és eredeti magyar lakóit. Budavára elfoglalásának évében, 1541-ben, erős küzdelem után Czobor-Szent-Mihályt is elfoglalta a török, és közel másfél századig fészkelt benne. A törökkel egy időben szerbek is telepedtek le a környékbeli szállásokon, majd a helység keleti felében, Szelencsében (előbb: Czobor-Szőlős). A szerbek saját knez-eik és bíráik alatt éltek és a törököknek adót fizettek. Az így keletkezett új telepet (1543) kezdték Zombor-nak nevezni.
A Duna–Tisza közét hat katonai kerületre osztotta a török, melyeknek székhelyei: Szeged, Baja, Szabadka, Zombor, Bács és Titel voltak. Zombort az 1590. évi török kincstári defterek (adólajstromok) falu-nak mondják. Nem több, csak 13 keresztyén adózó ház volt benne.
Verancsics szerémi püspök, később esztergomi érsek, 1553-ban a Dunán a török fővárosba utazván, a nagy pusztulás láttán ily szókra fakad: „Jó Isten! mily szomorú képe tűnt föl előttünk ama kitűnő és termékeny földnek; mily elhagyatott minden!… Annyi lakost 30 községben is alig láthatni most, mint előbb egy községben…” Azt is tudjuk, hogy a hol a török állandóan és nagyobb számmal telepedett meg, a keresztyén lakosság nem szívesen maradt; egyrészt a súlyos adóterhek és robotmunkák, másrészt a török ellenséges érzülete miatt. Így lehetett Zomborban is.
De azért Zombor, mint az egyik nahije székhelye, mégis fontos erősség volt. A vár parancsnoka: Hüsszein dizdár a mai Danninger-féle ház helyén lakott. Azt az utczát szláv nyelven „pašina sokŕk”-nak nevezték. Még ma is Basa-utcza a neve. A basa helyettese Turnus kiája volt. A zombori vár őrsége ekkor, 1543-ban, ötven janicsár. A hagyomány szerint a kétemeletes 209toronyszerű épület volt a kaszárnyájuk, mely ma a kincstári ügyészség helyisége.
A zombori vár jelentőségét mutatja az is, hogy a mindenképen fontosabb régi Bács várában, a másik nahije székhelyén, szintén dizdár meg kiája parancsnokolt 106 főnyi őrséggel. És Bács az 1590-iki defterekben ugyancsak, mint falu szerepel, 15 keresztyén adózó házzal.
A törökség nagy számmal szállotta meg Zombort. Ez abból is látszik, hogy hat templomot, dsamit, építettek itten. Az imán, a főpap 1543-ban Hüsszein Ali volt. A főmecset ott lehetett valahol a Basa-utczával párhúzamosan haladó mai Zrinyi-utczában. Körülötte terűlt el a temető. Építkezések alkalmával találtak is e vidéken turbános sírköveket. A vármegyei Történelmi Társulat múzeumában két szép példány látható is. A többi török templom helyét is nagyjában megjelöli a hagyomány. Egyik, állítólag, a mai kis szerb templom volt. Erről az a hiedelem, hogy egy Mátyás király idejéből való keresztyén templomból alakították át a törökök mecsetté. A torony egyik helyéről azt hiszik, hogy a müezzim onnan hírdette: Egy az isten: Allah és Mohamed az ő prófétája. A Szt. János-kápolna formájából is lehet következtetni az egykori török templomra. A másik három a Kossuth Lajos-utczában, a Gergurov-féle ház helyén (most Otthon-kávéház); a vármegyeház udvarán, a régi vásártéren; s a Nemes-militicsi-úton, a Marko krizs nevű dombon lehetett. Volt török fürdő is a régi Fridrik-féle ház helyén, a Trefort-utcza elején. Ott van most az állami főgimnázium tornacsarnoka. A Basa-utcza sarkán levő gimnáziumi épület helyén is egy emeletes török ház állott. A múlt század derekán ott volt a szerb és bunyevácz elemi iskola.
A hagyományt sokban támogatja és kiegészíti Evlia Cselebi török utazó följegyzése, kit a budai pasa 1666-ban néhány szandsák fölűlvizsgálásával bízott meg s Zomborról ezeket írja:
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
