Egyházi kormányzat.
Egyházi kormányzat.
A bács vármegyei ref. egyházak igazgatása eleintén, úgy mint a hazai református egyházaké általában, a XVI. és XVII. századbeli kánonok, kerületi statutumok és rendeletek alapján nyugodott, és ez az igazgatás tagadhatatlanul hierarchikus szellemben érvényesült. A hatalmat az esperesek és a papi asszesszorok tartották kezükben, és a konzisztóriumok zárt ajtók mögött tanácskoztak. Mindamellett, noha az eljárásnak nem voltak meg az előírt formaszerű biztosítékai: megvolt a vezető férfiakban az időknek és a közgondolkozásnak megfelelő lelkiismeretesség és bölcseség. Az 1848-ban kigyúladt eszmék azonban az egyházi téren is demokratikusabb és szabadelvűbb irányban alakították át a közgondolkozást. A konzisztóriumok lassanként képviseleti közgyűlésekké változtak át. A világi elem, mely eddig, befolyásos világi férfiak személyében inkább a pátrónusok szerepét játszotta a konzisztóriumokban és azokon kívül, ma már a közgyűlési és a bírósági tanácsokban egyaránt, mellőzhetetlen alkotmányos tényezőkül szerepel. Az egyházmegye, különösen az e. m. gondnok választásánál, gyakran felakadt, „midőn – az 1840. évi bellyei gyűlés jegyzőkönyve szerint – egyházvidékünk kopár mezején nem fénylenének ezen fontos hivatalra kijelölhető Nehémiások, kik tekintetükhöz bölcseséget és buzgóságot párosítanának.” Hasonlóan megtörtént, (1844-ben) hogy a traktus ág. ev. férfiút választott ülnökévé; viszont a bácsmegyei ág. ev. esperesség reformatus férfiút tisztelt meg az asszesszorsággal.
Az 1881. évi debreczeni, valamint az 1891. évi budapesti ref. zsinat ugyanis az egész református egyházalkotmányt a zsinat-képviseletbeli rendszer elvei szerint iktatta törvénybe. Végre az 1904. évben megnyílt budapesti zsinat alkotta meg a hazai országos református egyház fejlődésének és erősödésének nem egy fontos előfeltételét és biztosítékát. A törvénykezési eljárást mind a közigazgatási, mind a fegyelmi ügyekre vonatkozólag, az eddig nyert tapasztalatok alapján sok tekintetben módosították. Az alsóbaranya-bácsi egyházmegye bírói tanácsát, mai törvényszerű összetétele szerint, az esperes és egyházmegyei gondnok kettős elnöklete alatt, egy lelkészi, illetve világi jegyző, öt papi, öt világi tanácsbíró és az egyházmegyei ügyész alkotják. Az egyházmegye közgyűlése, mint közigazgatási hatóság, ugyancsak az említett kettős elnöklet alatt, 38 rendes, illetőleg missziói lelkészből, ugyanannyi választott világi képviselőből, 3. népiskolai tanítóképviselőből és a papi, illetőleg világi jegyzőkből alakul. Ugyanaz a zsinat törvényileg átalakította az egyházi adózás rendszerét, a midőn az általános teherviselés szempontját követve, a maga orgánikus rendszerében az állami egyenes adót tette az egyházi adózás alapjává, s egyszersmind az egyetemes konvent kezelése alatt behozta az úgynevezett egyetemes adóalapot, melynek rendeltetése egyenesen az, hogy az egyes egyháztagokra nehezedő adóterhet lehetőleg könnyítse. Megalkotta ugyanaz a zsinat az országos református lelkészi nyugdíj- és özvegy-árvagyámintézetet is, mely az egyház életében korszakos alkotás. Bízvást mondható, hogy az új törvények, elöljárói bölcseséggel alkalmaztatván, kétségkívül új fejlődés és erősödés áldásait fogják megteremni a retormátus egyház számára.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
