Bács-szerémi esperesség.
Bács-szerémi esperesség.
A telepített német ág. ev. egyházak éppen oly kevéssé voltak szervezve, mint a tótok. Voltak ugyan saját papjaik és tanítóik – ez időben már a tótoknak is, – de egyházhatóságilag a pestmegyei esperességhez voltak csatolva. Csak 1791-ben, mikor valamennyi magyarországi evangélikus tartotta az első országos zsinatot Pesten, alakúlt a bács-szerémi német és tót egyházakból önálló esperesség.
1791 október 8-án a zsinat tizenegyedik űlésén Sztehló András petrőczi és Szimonidesz János orosházi lelkészek azt kérték, hogy a bácsi és békési egyházakat a középponttól a pest-békési esperességtől szakítsák el a nagy távolság miatt. Jogos kérelmüknek úgy tettek eleget, hogy a bácsi egyházakat a szerémiekkel önálló esperességben csatolták össze és ennek a végrehajtását a bányai kerületre bízták.
A szervezkedés nagy fáradságba került, nemcsak azért, mert a terület igen nagy volt, a mi a közlekedést megnehezítette, de azért is, mert különösen a bevándorolt németeknek előbb hozzá kellett szokniok az egyházi önkormányzat gyakorlásához. Az autonómia alapján az egyházközségek lassanként presbitériumot választottak, melynek élén a lelkész állott, ez vezette az egyházközség 355ügyeit. Az egyházközségek választották az egyházmegye tisztviselőit is, kik a lelkészekkel és az évenként választott világi képviselőkkel, az évente egyszer, szükség esetén többször egybehívott esperességi közgyűlésen az esperesség egyházainak ügyeit tárgyalták.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
