Új korszak az ev. egyház beléletében.
Új korszak az ev. egyház beléletében.
1860-tól a zsinatig, vagyis 1891-ig, új időszak állott be az egyházmegye beléletében. Kuzmányi Károly ugyan még mindig zavaró befolyást gyakorolt az egyház ügyeire, mégis Tessényi Károly, Becker Jakab, Sztehló József és Stúr Dániel, kik 1870-ig egymást követték a főesperességben, tapintatos és türelmes vezetésükkel az egyházmegye beléletét lépésről-lépésre fejlesztették. Az ország alkotmányának 1867-ben történt helyreállítása az egyházakat is új feladatok elé állította. Az 1868. évi X X XVIII. törvényczikk egészen új berendezést követelt a népiskolákban, gondoskodni kellett különösen az előírt tankönyvekről. A bácsi egyházmegye sem tért ki e feladat teljesítése elől. Nevezetes fordulat állott be az újverbászi esperességi algimnázium helyzetében is. Az esperességbeli lelkészek, tanítók és gyülekezetek eddigi támogatása nem volt elég, hogy a megváltozott tankövetelményeknek megfelelőleg átalakíthassák a gimnáziumot, azért megkérték a kormányt, hogy vegye át a gimnáziumot és alakítsa át államivá; azonban Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi miniszter a kérelmező küldöttségnek kijelentette, hogy a gimnáziumot pénzhiány miatt az állam ezúttal át nem veheti. Ezért egy pártfogóság alakult, mely jelentékeny áldozatokkal biztosította a gimnázium fennmaradását s e tekintetben legtöbbet áldozott az újverbászi politikai község. Az egyházmegye bizonyos feltételek mellett a pártfogóságnak 1871-ben átadta a gimnázium minden ingó és ingatlan vagyonát és azonkívül az esperességi pénztárból évenkint 200 frtot. Az 1874. évi esperességi közgyűlés határozata után az egyházmegyei kormányzás új irányt nyert, a kettészakadási törekvések az esperességben egészen megszűntek. 1874-ben Szeberényi Gusztáv dr. püspök kanonika-vizitácziót tartott, mely az ötödik püspöklátogatás volt az egyházmegyében. Az 1884. és 1886. években azok az egyházak, melyeket a múlt század végén telepítettek, fennállásuk százéves emlékünnepét nagy fénynyel tartották meg. 1891 november 5-én volt a zsinat, hol az egyházmegye zsinati követei voltak Belohorszky Gábor főesperes, Bierbrunner Gusztáv ókéri lelkész, Scultéty Ede esperességi felügyelő és Rohonyi Gyula országgyűlési képviselő. Ez évben az egyházmegye lélekszáma a következő volt: az anyaegyházakban 70,305, leányegyházakban 7621, szórványosan 2280 s így összesen 80,106. Ez időben új anyaegyházak is keletkeztek és sok új iskolát építettek. Az esperesség és az egyes egyházak az 1893 márczius 18-án szentesített zsinati törvények értelmében szervezkedtek, a mi sok tekintetben változást idézett elő. Az egyházközségek élére az egyházi elnök mellé azóta világi elnök is választandó, ki az egyházi ügyek vezetésében egyenjogú a pappal. E mellett az egyházközségek több világi képviselőt küldenek az esperességi közgyűlésre. Az esperességben a főesperes és alesperes mellé felügyelő és másodfelügyelő választandó, kiknek társelnöksége alatt az esperességi bíróság – konzisztórium – továbbá a pénzügyi számvizsgáló és iskolai bizottságok, úgyszintén az egyházi tanfelügyelők – dékánok – együtt vezetik az esperességi 357ügyeket. A nyelv és nemzetiség szerinti megkülönböztetés az egyházi szervezetben ezentúl tilos. Az új szervezkedés csak az egyházmegye dunáninneni, bácsvármegyei részében ment símán, a szerémi része az egyházmegyéből való kiválását kívánta. A zsinati törvények alapján történt szervezkedés idejében az egész egyházmegye lélekszáma volt: 87.911. Népiskola volt 107, felekezeti 105, községi 2, felekezeti tanító 105, rendes 100, nem képesített 5. A tanulók száma 9508. A lelkészek évi fizetésének összege volt: 46,876 frt, vagyis 93,769 kor. a tanítóké 79,776 kor. Valamennyi egyház egyházi és iskolai vagyona, épületek, templomok és imaházak értéke: 1.666,914 korona; paplak és melléképületek 193,740 korona; iskolák, tanítólakok és melléképületek: 319,974 korona, temetőházak: 6778 korona, bérházak: 13,600; kertek, szántóföldek, rétek, faiskolák, temetők: 711,806 korona, kötvények és készpénz: 198,554 korona; tehát az egész vagyonérték: 3.112,366 korona, mely állapot csekély különbséggel a mai viszonyoknak is megfelel. Egész Magyarországon nincs egyházmegye, mely oly rohamosan fejlődött és virágzott volna fel, mint a volt bács-szerémi egyházmegye, a mi természetesen első sorban az áldott, termékeny vidéknek tulajdonítható, mely mindig új lakosokat vonzott ide.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
