A törökök betörése. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

A törökök betörése.

A főnemesség és a köznemesség elkeseredett küzdelmét ismét a törökök újabb támadása szakította félbe. Szulejmán az 1521. év nyarán elfoglalta Nándorfehérvárt, Szabácsot és Zimonyt, annélkül, hogy az ország hadereje a küzdelemben részt vett volna. Nándorfehérvár elfoglalása után a Szerémség elpusztítására küldték a törökök portyázó hadaikat. Egy ily had Bali bég vezérlete alatt Nándorfehérvárról felevezett a Dunán és Vásáros-Váradot, Baksafalvát és Szent-Mártont (a mai Újvidék helyén) elpusztította.

Mialatt a török Nándorfehérvárt ostromolta, a király fegyverbe szólította az ország nemességét s gyülekezési helyűl Tolnát tűzte ki, a hova aug. 22-én maga is megérkezett; de miután a nemesség csak nagyon csekély számban jelent meg, a király a további előnyomulásra nem is gondolhatott, hanem kénytelen volt Báthánál állást foglalni. Ezalatt Báthori István nádor, az ország alsó részének hadseregével, Szegedről Péterváradra (Vásáros-Váradra) és Futakra jött, a hol tábort ütött. Itt szándékozott bevárni Szapolyai János vajdát, a ki Lippánál foglalt állást. Szapolyai azonban gyűlölt vetélytársával nem akart együtt működni és e miatt folyton halasztotta az előnyomulást. Báthori ekkor arra törekedett, hogy a Dunán élelmi és hadiszereket juttasson Nándorfehérvárba. Ebben azonban megakadályozta őt a naszádosok fegyelmezetlensége, a kik, miután hátrálékos 81zsoldjukat nem kapták meg, egyszerűen megszöktek. A naszádosok szétzüllése miatt a nádor és a király környezete Révait okolta, a kit ezért II. Lajos király megfosztott állásától s helyébe Báthori Endrét nevezte ki. Végre nagy ügygyel-bajjal sikerült Futaknál három hajót élelmiszerekkel megrakni, de mire ezek elindultak volna, Nándorfehérvár aug. 29-én elesett. (Szerémi György emlékiratai 93. – Veráncz munkái II. 18. 183.)