Uj kir. biztos kiküldése.
207Uj kir. biztos kiküldése.
A kormány, miután a képviselőház július 19-én kelt határozatával, Bács-Bodrog vármegyét ostromállapotba helyezte, erélyesebb férfiúra akarta bízni az ügyek veztését. E végből Csernojevicset július 24-én felmentvén állásától, a nádor, mint kir. helytartó, Szentkirályi Móricz jászkún kapitányt nevezte ki kir. biztosnak. Szentkirályi, noha nem rokonszenvezett a kormánynyal, erélyes kezekkel látott a védelem szervezéséhez és neve csakhamar rettegetté lett a szerbek előtt. A felkelőkkel szemben nem ismert irgalmat; a kiről bebizonyosodott, hogy fegyvert fogott a magyarok ellen, azt nyomban felakasztatta. Legtöbb port vert fel Baderlicza Arzén bácsmegyei táblabíró s zentai birtokos kivégzése, a kit a rögtönítélőszékhez neveztek ki, de ottani működése során áruló magatartása bebizonyosodván, Szentkirályi felakasztatta.
Rudics József, a vármegye főispánja, a ki sohasem tudott lelkesülni a nemzeti ügyért, beadta lemondását. A nádor felmentvén őt állásától, július 27-én Szent-Györgyi Horváth Antalt nevezte ki főispánná. Horváth a főispáni széket nem foglalhatta el azonnal, mert karját törte. Mihelyt felépült, legott felkereste a verbászi tábort, hová székhelyét áthelyezte. Horváth azonban nem sokat törődött a védelem szervezésével, még kevésbé a közigazgatással. Maga helyett másokat hagyott működni, de mint tetőtől-talpig gavallér ember, közszeretetben részesült. Főhadiszállása Verbászon valóságos gyülekezője lett a legelőkelőbb polgári és katonai köröknek, hol a vígság és jó kedély volt otthon és noha a viszonyok mindegyre kedvezőtlenebbé váltak, mindenfelé csak lakmározás, poharazás és a kártya járta. Knézy Antal, a vármegye alispánja, szintén Verbászra tette át székhelyét. Az ő lakásán is a legbarátságosabb vendégszeretet uralkodott. Utóbb a sereg élelmezési biztosává neveztetvén ki, az alispáni állástól felmentették és helyét Latinovits Károly másodalispán foglalta el, a ki ép úgy, mint Rudics, a konzervativek táborához tartozott.
A szerbek kegyetlenkedései által felidézett visszahatást bizonyítja az az áldozatkészség, melylyel a lakosság a védelem minden eszközeit megragadta. Grosschmied Gábor, a vármegye akkori újonczállító biztosa írja, hogy rövid három hó leforgása alatt 10.000 újonczot állított ki minden legcsekélyebb kényszer nélkül. Még a németek és a sokaczok, különösen a bunyeváczok is szívesen csaptak fel honvédeknek. A vármegye egymaga 1000 lovat adott a honvédség számára.
A verbászi tábor napról-napra erősbödött. Július 19-ike tájt megérkeztek a Jászkún nemzetőrök is, 2004 gyalogos és 502 lovas a kik Halasról Szabadkán és Csantavéren át mentek a táborba. Augusztus 6-án Komárom és Győr vármegyék nemzetőrei vonultak Bajáról Szabadkán át Óbecsére, augusztus 10-én megjöttek a hevesi nemzetőrök, a kik Szeged felől vonultak a verbászi táborba, augusztus 11–12-én vonultak át Szabadkán a pestmegyei gyalogos nemzetőrök, gróf Károlyi István vezérlete alatt, a kik Topolyán át jutottak Verbászra. De nemcsak a nemesség, hanem a főrangú családok sarjai is csatlakoztak a mozgalomhoz. Alig van az országban nagyobb család, a melynek egyik vagy másik tagja ne időzött volna a verbászi táborban. Így a Batthyány, Károlyi, Zichy, Viczay, Esterházy, Teleki grófok, az Orczy és Wenckheim bárók is eljöttek a verbászi táborba. Megjelenésük lelkesítőleg hatott és jó példát mutatott az úri családok sarjainak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
