Borovszky Samu.
Borovszky Samu.
Borovszky Samu, bölcsészetdoktor, a M. Tud. Akadémia levelező-tagja s irodaigazgatója, a M. Történelmi Társulat titkára s „Századok” czímű folyóiratának szerkesztője, szül. 1860 október 25-én, Bácsordason, hol atyja, B. Pál, abban az időben mérnökösködött. Középiskoláit Nagyszalontán és Békésen végezvén, 1875-ben a fővárosba jött s itt tett érettségi vizsgálatot az ev. ref. főgimnáziumban. Már itt mint az ifjúsági önképzőkör elnöke, feltünt szépirodalmi és történelmi dolgozataival, melyekkel többízben pályadíjakat nyert. A budapesti egyetemen, hol ő felsége adományából a Ferencz József-Erzsébet aranyösztöndíjat élvezte, a bölcsészeti szakra iratkozott be s 1883-ban tanári, majd doktori oklevelet szerzett. Kedves tanítványa volt Salamon Ferencznek, Gyulai Pálnak s ez utóbbi ajánlatára jutott be még egyetemi hallgató korában a M. Tud. Akadémia szolgálatába. Lukács Móricznak, a Kisfaludy-Társaság elnökének s gróf Lónyay Menyhért akad. elnöknek, halálukig, magántitkára volt. Résztvett 1889-ben a Magyar Néprajzi Társaság megalapításában, melynek azóta választmányi tagja. Igazgatóválasztmányi tagja ezenkívül a Magyar Heraldikai és Genealogiai Társulatnak is. 1899-ben választotta meg a M. Tud. Akadémia levelező-tagjául. Ennek kebelében tagja egyszersmind a Történelmi bizottságnak. 1896-tól szerkesztője a „Magyarország Vármegyéi és Városai” czímű monografiának, 1905 óta pedig annak főszerkesztője.
Munkái: A dákok. Ethnografiai tanulmány (doktori dolgozat.) Budapest, 1883. – A honfoglalás története. A művelt közönség számára, Budapest, 1894. – Csanád vármegye története 1715-ig. Két kötet. Budapest, 1896–97. – Tiszántúli ev. ref. papok. 1597–1679. Budapest, 1898. – Debreczeni írók és tanárok. 1583–1700. Budapest, 1898. – A népvándorlás kora. (a Nagy Képes Világtörténet IV. kötete). Budapest, 1899. – Karácsonyi Jánossal együtt: Az időrendbe szedett váradi regestrum betűhív és tudományos kiadása. Budapest, 1904. – A nagylaki iradalom története. Székfoglaló értekezés. (Az Akadémia történettud. Értekezései közt. XVIII. köt., 10. sz.), Budapest, 1900. Szendrő vára. (Akad. tört. Értek. XXII. 2.) Budapest, 1908. – Borsod vármegye története a legrégibb időktől a jelen korig. I. kötet: A vármegye általános története a szatmári békéig. Budapest, 1909. Ezeken kívül, 1878 óta, számos nagyobb történeti tanulmány jelent meg tőle: a Századokban, Ethnographiában, Ungarische Revueben, a Történelmi Tárban, Turulban, Archaeologiai Értesítőben, Irodalomtörténeti Közleményekben, Budapesti Szemlében, Egyetemes Philologiai Közlönyben, Hadtörténelmi Közleményekben, Protestáns Szemlében, Nyelvtudományi Közleményekben stb. és különböző hírlapokban.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
