Palágyi Lajos.
Palágyi Lajos.
Palágyi Lajos, a Petőfi-társaság tagja, szül. 1866-ban, Óbecsén. Az első lap, melyben neve alatt vers jelent meg, Abrányi Emil Magyar Nép barátja volt. Egy ízben összes írott verseit a Vasárnapi Újságnak küldötte be. Azóta sűrűn jelentek meg költeményei a Vasárnapi Újságban, majd a Magyarország és a Nagyvilág, később az Ország-Világ hozták költeményeit; ez utóbbi lapnak rendes munkatársa volt, hol két évig dolgozott, miközben több szépirodalmi lapnak írt, míg Újváry Lajos, a Pesti Napló szerkesztője, fölvette a szerkesztőségbe, mint belmunkatársat; időközben szerkesztette a Magyar Háziasszonyt, és tárczáit s költeményeit sűrűn közölte a Magyar Szalon, Ország-Világ (1894-től), Fővárosi Lapok (melynek rendes belmunkatársa lett), P. Napló, Nemzet és más lapok. 1890-ben a Petőfi-társaságtól az aradi vértanúk szobránál elszavalandó költeményre kitűzött 100 aranyas pályadíjtat nyerte el. 1898-ban kinevezték hódmezővásárhelyi polgári iskolai tanárnak, 1899-ben a sárospataki állami tanítóképző-intézethez helyezték át. 1900-ban a budapesti II. ker. áll. tanítónő-képző rendes tanára lett s azóta ott működik. 1909-ben a Petőfi-társaság rendes tagjává választotta.
Munkái: Humoros költemények. Esztergom, 1888. – Küzdelmes évek. Költemények. Bpest, 1890. – Komor napok. Újabb költemények 1889–90. U. ott, 1891. – Magányos úton. Legújabb költeményei. U. ott, 1893. – Az ifjú szerzetes. Bölcselmi költemény. U. ott, 1894. – Új magyar szavalókönyv az ifjúság számára. U. ott, 1895. – Nemzeti dalok. U. ott, 1895. – Vajda János emlékezete. U. ott, 1897. – Bibliai emlékek. U. ott, 1896. Hugomhoz cz. költeményét április 28-án a Petőfi-társaság a Vigyázó-féle pályadíjjal jutalmazta. 1899-ben a M. Tud. Akadémia 534Farkas Raskó díját nyerte. – Új költeményei. U. ott, 1901. – A rabszolga. Dráma. A M. Tudom. Akadémiában a Karátsonyi-jutalommal kitüntetett mü. Bpest, 1902. – Faust. Irta Goethe. Fordította Palágyi Lajos, Budapest, 1909.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
