Közigazgatás a XIII–XV. században.
Közigazgatás a XIII–XV. században.
Barsban már a XIII. század elején ismerjük az udvarbírákat, a kik közül Pál, Kun László idejében, a szent-benedeki apátság pusztítóit idézi meg. (Fejér, VII., 5., 601.) Az udvarbírói tisztből fejlődött legelső alispáni tisztség viselője, kiről okleveleink megemlékeznek, 1322-ben András volt. Alatta a vármegyében ismét felütötte fejét a pártoskodás. Mivel a négy szolgabíró közül három az engedelmességet megtagadta, külön felterjesztést intézett az országbíróhoz, melyben névleg is megnevezi őket, ezek: Péter fia Sándor, Brezov fia Miklós comes, a ki a Vezekényi család sarja volt és János. A XIV. században az alispán a vármegyei törvényszéken is elnökölt és a polgári peres ügyekben elsőfokúlag intézkedett. János alispán, 1356-ban például, a Vezekényen eszközölt osztály ügyében a négy szolgabíróval együtt itélkezett és ők állították ki az osztálylevelet. (Botka-féle kéziratok.) Mikuch alispán 1367-ben, Nagy Lajos király meghagyásából, egy kálnai jobbágy-asszony gabona-térítménye ügyében intézkedett, (Fejér, IX., 4., 113.), a mi a királynak a pórnép iránti jóindulatára vet világot. Lajos király ugyanis, Bars vármegyében keresztül utaztában koszmáli Forgách Andrásnak meghagyta, hogy Gergely nevű kálnai jobbágy nejének bizonyos általa elfoglalt gabonát térítsen meg. Forgách a gabonát 8 pénzzel megváltván, erről az alispán bizonyítványt állított ki. (Botka-féle kéziratok.) Nagy Domonkos alispán 1393-ban Forgách János kérelmére a király rendeletéből vizsgálatot tartott. A vármegyei alispánok gyakran várnagyok is voltak. Így János mester 1378-ban, Ervistyei Bertalan 1465-ben a lévai, Nagy Domonkos 1393-ban a hrussói várnagyi tisztet töltötte be.
326KÖRMÖCZBÁNYA RÉGI KÉPE.
A város tulajdonában levő eredeti után.
Róbert Károly királynak érdeme a vármegyei közigazgatás rendezése. Alatta a szóbeliség helyett az irásbeliség lépett életbe, a mi a vármegyei jegyzői állás rendszeresítésére vezetett. Az első jegyző, a kiről okleveleink megemlékeznek, Lőrincz mester volt 1332-ben (Fejér, VIII., 7., 273.). Mátyás uralkodása alatt, az 1486: VIII. törvényczikk az esküdti tisztséget rendszeresítette, a mivel a vármegyei tisztikar megalakultnak tekinthető.
A vármegyei önkormányzati élet kifejezése a közgyűlés, a melyen egyúttal törvényszéket is tartottak. A közgyűlések kétfélék voltak, u. m. a nádor elnöklete alatt tartott közgyűlések, melyen egyúttal nádori törvényszéket is tartottak, (judicium generale) – leginkább más vármegyék nemességével együtt – és a vármegye nemességének gyűlése (universitas nobilium). A gyűléseket a vármegye főhelyein tartották. Igy 1335 május 31-én Barson tartottak nádori gyűlést, melyen Sigfried, szent-benedeki apát is megjelent. 1349 jun. 29-től jul. 4-ig szintén Barson, 1341 szept. 21–26-án Léván, 1350 jun. 29-én szintén Léván. (Knauz: A Gar. Szt.-Ben. Ap. Tört., I.) Az 1347 jun. 28-án Miklós nádor elnöklete alatt tartott közgyűlésen, a vármegye alispánja és szolgabírái, Ivánka mesternek, Ösztövér falu gazdatisztje által elkövetett gyilkossága ügyében tanuskodtak. (Anjouk. okmt., V., 103.) 1423 okt. 19-én Bars város mellett Garai Miklós nádor elnöklete alatt tartottak közgyűlést. (Gr. Teleki, Hunyadyak kora, oklvt.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
