A város érdekes épületei.

Full text search

A város érdekes épületei.
A vár, a már többször említett körfallal együtt, Körmöczbányát kiváló erősséggé tette. Sem a husziták pusztító csapatai, sem Rozgonyi, sem Hunyadi, sem Bocskay hatalmukba nem keríthették, sőt Bethlen Gábor még 1621-ben oly erődnek mondja, mely hadainak védelmére nem szorul és polgárainak 90erejével biztosan megvédheti magát. Ennek az előnyös állapotnak köszönhető, hogy nemcsak a városi levéltár, de a belváros épületei sem pusztultak el.

KÖRMÖCZBÁNYA RÉGI KŐCZÍMERE.
Saját felv.
A belvárosban több oly ház van, mely a XIV. században épült. Ezek között legrégibb id. Mária királyné, Nagy Lajos leányának a palotája, vagyis a mostani 36. számú háznak a hátulsó épülete. A keleti fal felső részén, a födél közelében levő korjelzés tanúsága szerint a XIV. század első negyedében, azaz 1300–1325 között épült, gótikus modorban. Pitvara nem volt, hanem a nyugati ajtó az utczából közvetetlenül az első földszinti szobába vezeti a belépőt, mely szobának a padlója alatt van az az alagút, mely e házat a várral összeköti. Az e helyiséggel összefüggő második szoba északkeleti szögletének a falában, a földszintet az emelettel összekötő csigalépcső van elhelyezve. Ez épület déli oldalán, keskeny ablak alatt, van egy kőből faragott emberfej, disznó-fülekkel, a ház délkeleti sarkán pedig két kidomborodó kenyéralak, szintén kőből. Ezekhez az a monda fűződik, hogy réges-régen a városban nagy éhinség volt és mikor az éhezők a ház asszonyától kenyeret kértek és nem kaptak, a nép elátkozta, hogy a kenyere kővé, ő meg sertéssé váljék. Az említett korjelző négy oldalú, konikus és belsejében egészen üres lyuk, mely mélyen hatol a vastag falba, de a másik oldaláig nem terjed. A simbolikus korjelző négy oldala a negyedik századot (1000 után) jelzi és a lyuknak teljes üressége azt ábrázolja, hogy ez évszázadnak első negyede akkor még nem mult el, a mikor ezt a házat építették. Valamivel később keletkezett a belvárosi 3-ik számú, szintén gótikus ház, melynek keleti falában elhelyezett korjelzőnek a kónussal közvetetlenül összefüggő negyedrésze be van falazva, annak jeléül, hogy a XIV. század első negyede akkor már elmult, a mikor ez a ház épült. Ezt bizonyítja még e ház éléskamrájának vaslemezzel bevont ajtaja is, mely domború Anjou-féle liliomokkal van díszítve, a melyeknek alakja a Róbert Károly király pecsétjein látható liliomok alakjával egyezik. Fölötte érdekes e házban a mostani pitvar gótikus boltozata, melynek mása csakis a 16-ik számú s építkezési módja után itélve, szintén a legrégibb körmöczi épületek közé sorozható ház emeleti folyosójában látható, másutt azonban fel nem található.
A harmadik, majdnem oly régi, 1375–1400 között épült ház az, a mely 101-ik összeírási számmal van ellátva és a belvároson kívül, a mostani ág. ev. templom közelében fekszik. Ennek a háznak a korjelzője szintén a ház keleti falában, a födél közelében van elhelyezve és már 3/4 részben be van falazva; e ház építésekor tehát a XIV. századnak már három negyede mult el s a ház belseje már kőmíves-munkával készített Anjou-féle liliomokkal s gótikus rozettákkal van díszítve. A liliomok külalakja a Mária királyné és 91Zsigmond király pecsétjein látható, valamint az 1426-ban készített városi jegyzőkönyv tábláin könyvkötői munkában készült liliomok alakjával teljesen megegyezik. Az 1382 körül épült és 1393-ban már fennálló Szent Erzsébet-templomot ép ily alakú liliomok díszítik.
A többször említett Anjou-korbeli liliomok annyira divatosak voltak, hogy még jelentéktelen kis házaknál is díszítésül alkalmazták. Tanúskodik erről a 101-ik házzal szomszédos, de a patakon túl fekvő, 333. számú kis ház is, a hol az egyik szoba boltozatán ugyanily liliom látható ma is. A 36-ik és 16-ik számú házakkal egykorú a 12-ik számú belvárosi háznak északi felerésze is, melynek a régi bejáró ajtaja, a mellette fekvő, földszinti nagy ablak és az emeleti ajtó igen érdekes és művészi gótikus munkából áll és az épület régiségéről tanúskodik. E házaknak helyenként másfél, sőt két méter vastagságú falai elárulják, hogy hajdan kisebbszerű erődöknek is beillettek volna és lakóik azok védelmére, abban az időben, utalva is voltak, mert a belvárosi szilárd körfal akkoriban még nem volt készen.

KÖRMÖCZ. – A FŐTÉR.
Saját felvételünk
A belvárosi 33-ik számú házat Vilhelmovics Szaniszló 1440–1450 között építtette és földszintjét és az első emelet folyosóját basrelief-képekkel (tobozok, angyal-fejek, koszoruk, stb.) díszíttette. V. László és Mátyás király okirataiban palotának nevezik e házat és felépítését Vilhelmovics nagy érdeméül ismerik el. Körülbelül ugyanabból a korból való a 9-ik számú ház is, mely most a F. M. K. E. tulajdona. Nemcsak az azon látható késői gótika, hanem belső helyiségeinek szembetünő, különböző földszintje és szétszórt elhelyezése is régiségéről tanúskodnak. A szomszédságában levő 8-ik számú házat szintén Mária királyné palotájának tartják. Mivel azonban Leyner Bálint csakis 1658-ban építtette, e szerint királyi lak gyanánt, legalább mostani alakjában, nem szolgálhatott. Érdekes azonban benne a főtérre néző földszinti szobának valóban művésziesen készített famenyezete, valamint a vésnöki munkával és Zsigmond király kétfejű sasával díszített lépcsőrácsozata, mely sokkal régibbnek látszik és azt sejteti, hogy Leyner az 1560-iki nagy tűzvész alkalmával megrongált ház eltávolítása után, ott újabb házat építtetett és a régi ház díszítményeit is felhasználta. Néhány évvel ezelőtt a ház földszintjén díszes és mesterségesen kirakott szobaajtók is voltak láthatók, de az előbbi birtokos sárga olajfestékkel mázoltatta be a szép, kirakott, 92művészi famunkát. Ilyen kirakott mívű szekrényajtó egész maig megmaradt az ú. n. Freyseysen-féle 14. számú házban, a melynek az emeletén egy vasból készített sajátságos és érdekes fáklyatartó és egy agancsokból és vertvasból készített függő csillár is van. Ez a ház ép úgy, mint az előbbi, a XVI. század utolsó tizedében épült.
A 8. számú házhoz, külsejére nézve, hasonlít a belvárosi 20. számú ház is, de ennek kapualja és földszinti folyosójának boltozata arról tanúskodik, hogy már a XV. században keletkezett s a következőben, valószínüleg az 1560-iki nagy tűzvész után, külseje más alakot nyert. Rövid ideig II. Lajos özvegye, Mária királyné bírta és Guth Erazmus zólyom-lipcsei várkapitánynak ajándékozta, hű szolgálatai jutalmául. Érdekes még a belváros északi végén, a két erkélyes (23. és 24-ik sz.) ház. Az utóbbit rothenfelsi Roth Armin a XVII. század huszas éveiben, az előbbit pedig, most már ismeretlen birtokosa, ugyanabban a században építtette. A 4-ik számú ház a legrégibb idők óta az esztergomi érsek birtoka volt és itt lakott a pizetáriusa, a ki a pénzverő eszközöket és szerszámokat kezelte, miért is ezt a házat ma is Pizét-háznak nevezik. Építkezési módja már újabb. Nevezetes ez a ház azonban azért, mert Bátori-Schulz Bódog 1848–49-iki honvédtábornok szülőháza és mint ilyent emléktáblával látták el.
A mostani pénzverő (21. sz. ház) szintén a belvárosban fekszik. 1880. óta tágas és terjedelmes épület. A XV. század első felében még ott volt a pénzverő (a felső utcza északi végén), a hol most a nyújtóműhely van. Csak a husziták 1434-iki pusztító hadjárata okozta, hogy az akkor már nagyrészben védő fallal körülvett belvárosba helyezték át. Az 1880-ig fennállott régi verőteremben látható gótikus részlet bizonyítja, hogy az épület egy része XV. századbeli.

KÖRMÖCZ. – A RABTORONY.
Franciscy Gy. felvétele
Régi alakjában áll még a hajdan híres körmöczi gimnázium épülete is (29. sz. ház), mely 1561–1564-ben a nagy tűzvész után épült. A mult századokban a vár leghatalmasabb, 1898-ban lerombolt déli bástyája, azután a XVI. század hetvenes éveitől a XVII. század harminczas éveinek végéig, a szent-benedeki apátság hajdani háza (most a zárda déli része), később pedig – rövid ideig – a mostani 13. számú ház volt a városháza. A XVII. század negyvenes éveiben ismét a várnak akkor melléképületekkel kibővített déli bástyáját, de e mellett a belvárosi 7-ik számú házat is erre a czélra használták fel, míg végre a város 1738-ban mostani székesházát megvette és a még a XIV. vagy XV. századból való régi épület, valamint a mögötte levő házikert helyén, új és sokkal tágasabb épületet állíttatott fel. 1881-ben megvásárolták a szomszédos 38. számú házat is és ezzel bővítve a városházát, itt helyezték el a levéltárat és a múzeumot.
Megemlítendő még a belvárosi épületek között a szent-ferenczrendiek zárdája is, mely 1653-ban két ősrégi ház helyén épült, és a melynek templomát a XVII. század második felében egy harmadik szomszédos ház megvétele által kibővítették.
93A belváros főterének díszéül szolgál a tér közepén álló nagy szökőkút, kőből faragott szép medenczéjével, valamint az 1765–1772-ben 16,000 forintnyi költséggel felállított Szent Háromság-szobor is, mely 19 méter magas és kiváló szobrászati munka.
A főtér legnagyobb dísze azonban az 1880-ban lerombolt plébánia-templom volt, melynek eltávolítását az ott előfordult talajsüppedések követelték. Az annak idején tornyainak alapköveibe tett arany-emléktáblácskák most a városi múzeumban vannak.
A külvárosban, az alsó utcza végén van a Szent Erzsébet-, vagyis kórházi templom, mely 1380 körül épült. Eleinte csakis a kórházban elhelyezett szegények számára szolgált, később pedig (1380–1528-ig és 1674-től a mai napig) a tótajkú katholikus és (1529–1674. években) az evangelikus hitközség temploma lett. Belseje gótikus és boltozatának zárókövein az Anjou-ház lilioma látható. Az 1824–26-ban a régi imaház helyén felépített evangelikus templom a belvárostól keletre, az ú. n. iskola-utczában fekszik és közel hozzá, a vörös torony és a városi polgári leány- és elemi iskola szomszédságában van az 1898-ban épült izraelita imaház. Ugyanebben az utczában van az 1884-ben, 80,000 frtnyi költséggel, a város álal épített polgári leány- és elemi iskola. Lejebb van a Szent József menedékháznak 1901-ben épített emeletes épülete és ettől körülbelül 100 méternyi távolságban, van a palotaszerű állami főreáliskola, melyet 1872-ben a város 160,000 forintnyi összegen építtetett.
Itt vannak még, a más helyen említett gyárakon kivül, a kincstári bányaművek épületei, a XVI. század második fele óta az okleveleken sűrűn szereplő Verwalthaus (a bányafőnök székháza), a Rappaport-féle, most kincstári bányamű épületei, a Ludovika-akna, a régi zúzómű a Máriahilf-akna szomszédságában és a Nándor-altárna IV. számú aknájának épületei a város közelében. A Ludovika-akna fölött nyugati irányban látható az ú. n. Sturz, vagyis az ősrégi bányamívelés következtében keletkezett nagyszerű hegyomlás, mely 24 holdnyi területre terjed és mélysége körülbelül 100 méter. Talaja már 1573-ban kezdett süppedni és azóta folyton mozog. Itt, a már beomlott tárnanyilások közelében láthatók, részben már romba dőlve, a Ferencz, Mária Terézia férje, József, Lipót és Albert herczegek 1751, illetve 1764. évi bányalátogatásának emléktáblái. Ez utóbbira vonatkozik a Revoltán álló vasemléktábla is.
* * *

KÖRMÖCZ. – FELJÁRAT A VÁRTEMPLOMHOZ.
Franciscy Gy. felvétele

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me