A flóra-terület orographiai viszonyai.
A flóra-terület orographiai viszonyai.
Növénygeografiai szempontból kevés vármegye dicsekedhetik oly érdekes és változatos flórával, mint Bihar megye. Ha a térképen a megye északi szélén levő Piskolttól Nagyváradig, azután innen a megye déli szélén levő Bélig vonalat húzunk, ez a törött átló vármegyénket meglehetősen egyenlő két részre osztja, s geologiai, orografiai és nagyjában florisztikai határvonal is egyszersmind.
Orografiai szempontból Bihar vármegye síksága, a nagy magyar Alföldnek legkeletibb széle s alacsonyabb és magasabb fekvésűre osztható. Az alacsonyabb síkság a tengerszín felett a száz métert meg nem haladja; ez a megye nyugati szélén kezdődik s észak-déli irányban az a vonal határolja, mely a térképen Derecske, Henczida, Nagy-Kereki, Mező-Keresztes, Berek-Böszörmény, Harsány, Ugra, Zsadány, Sarkad-Keresztúr, Sarkad és Ant községeken át vonható. Ez a terület a vármegye Mezopotámiája; ide jut ÉK-ről a Berettyó, K-ről a Sebes-Körös és DK-ről a Fekete-Körös. Itt van Nagy-Rábé és Füzes-Gyarmat között a nagy Sárrét, Csökmő és Okány között a kis Sárrét és a Holt-Körös, alább a Határér-csatorna és Sarkadnál a Gyepes-csatorna. Mindeme területek között számos víz-ér, nagy nádas, mocsár és ártér, helyenként nagy területeken nevezetes mocsári növényzetet és fűszövetkezetet táplál.
A magasabb síkságot (100–200 méterig a tengerszín felett) É-ról a szalacs-nagyváradi országút határolja, innen majdnem egyenes vonalban Bélig terjed, közben a Berettyó, Sebes- és Fekete-Körös völgyeibe hatolván, csak északon az érmelléki, székelyhídi és derecskei járásokban (Diószegnél, az Érmelléken: a Kálló-Ér és Folyó-Ér mentén) alkot nagyobb mocsarakat és nádasokat.
A Sebes-Körös a vármegyének Nagyváradról számított keleti felét, vagyis hegyvidékét két részre osztja. Északi részén a Rézhegység Csucsánál a Meszeshegységgel egyesül. Legmagasabb pontjai a Varatyek (790. m.) és a Feketeerdő feletti Pojána (707 m.). A Körös balpartjától a vármegye határáig a Biharhegység terül el. Ez a havasalja, a hó a csúcsain (Kukurbéta, Bihar, Bohogyeu, Kornu Montyilor, Zanoga stb.) egész júliusig, sőt augusztusig is megmarad. A szó szigorú értelmében vett állandó havas itt nincsen.
E vármegye flórája szorosan összefügg a geologiai és orografiai alakulással; az utóbbi a vármegye klimatikus viszonyaira is hatással van. A megye sík terletén már learattak, sőt szeptember első felében az új magot el is vetették, a midőn pl. a ponori fensíkon a rozs még lábán áll; itt a 253növénytenyészet különbsége tehát legalább is tíz hét, ennyivel későbben tavaszodik ki a hegyvidék fensíkjain. De még végsőbb példák is vannak; Bihar-Füred vidéke pl. még ennél is sokkal zordonabb, de azért ott is van oekonomia, már olyan, a milyen.
Kotzi B. Bihar vármegye flórájáról szóló művének czímlapja 1776.
alföldi Flatt Károly tulajdona.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
