Nymphaea thermalis.
Nymphaea thermalis.
A Nymphaea thermalis-nak, vagyis a magyar lótusz-virágnak eredeti termőhelye a nagyváradi Püspökfürdő melegvizű forrásos tava, a hol 1798-ban nagynevű fűvészünk, Kitaibel Pál fedezte fel; ugyanekkor a budai Szt.-Lukács-fürdő tavába átplántálta, a hol ma is díszlik. A Püspökfürdő lótusz-virága a nilusi lótusztól nyomatékosabb bélyegekkel nem tér el. Nagyváradon csak meleg vízben tenyészik, a Nilusban pedig közönséges hőmérséknél. A nagyváradi lótusznak háromféle levele csak vízbeli alkalmazkodás, a Nilusban is bizonyára megvan, csak eddig ott nem kutatták. Német tudósok, a kik a Püspökfürdő lótusz-virágát ismertették, éppen a termőhelyét közölték tévesen. Willkomm pl. az állította, hogy a Nymphaea thermalis eredeti hazája a Herkules-fürdő hévvizei, a Meyer-féle „Conversations-Lexicon” pedig, hogy a Nymphaea thermalis hazája „Peterwardein”. Növényünk sem a Herkules-fürdő, sem Pétervárad körül nem terem. Harmadik tévedést Weiss Adolf, a lembergi egyetem tanára követett el, a ki „Beiträge zur Flora von Lemberg” cz. művének 459-ik lapján azt állítja, hogy a Nymphaea thermalis Lemberg körül is vadon nő. Ezt a tévedést Knapp „Die bisher bekannten Pflanzen Galiziens” cz. műve 319-ik lapján már kellő értékére szállította le.*
V. ö. Flatt Károly: „A mi tündér-rózsánk” különnyomat a „Nagyvárad” 300-ik számából, 1891.
Végre Borbás* kétségtelenül igazolta, hogy a N. thermalis Kelet-Indiában is terem s valószínüleg innen került a Nilusba s hazánkba is s valamennyi helyén kopasz- és aprószőrű levelével változik.*
Pótfüzetek a Ter. tudom. Közlönyhöz 1899, 187. stb. oldalán.
U. i. 1894. 152. old. továbbá „A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza” 140. oldalán.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
