Népszokások. Keresztelő.

Full text search

Népszokások. Keresztelő.
Áttérve a népszokásokra, mindenekelőtt a keresztelővel kezdjük és a Komádiban dívó népszokásokat írjuk le, mint a melyek a biharvármegyei magyaroknál leginkább el vannak terjedve. Az itt-ott tapasztalható lényegesebb eltéréseket külön fogjuk felemlíteni.
A keresztelés – hacsak vagy az újszülött gyengesége, vagy más ok nem sietteti – a születés után első vagy második vasárnapon tartatik meg. A bába-asszony elsőben is meghívja a leendő keresztanyát. Azután sorra hívja a kijelölt jó ismerősöket, rokonokat. Mikor elérkezik a keresztelés napja, a meghivottak ünneplő ruhában és rendesen süteménynyel telt tállal összegyűlnek a komaháznál. Onnan a templomba mennek és a keresztelési szertartás befejezte után hazatérve a bába beajánlja előbb az anyának 221majd az apának és együttesen a jelenvalóknak a kisdedet, kit már most a keresztségben kapott néven nevez meg.
Délig beszélgetéssel telik az idő. Egyik szobában, vagy ha egy szoba van, az egyik, ú. n. felső ablak melletti asztalnál a férfiak, a másik szobában vagy egy másik asztalnál, vagy csoportban az anya körül a nők. Délben aztán ebédhez ülnek. Az asztalnak úgynevezett felső sarkánál foglal helyet a keresztapa s mellette a keresztanya, majd sorban a vendégek. Az ebéd rendesen csigatésztalevesből, apró marhasültből vagy birkapaprikás és sült tészákból áll, mely utóbbiakat a meghívott asszonynép hozza magával. Ebédnél a nők rendesen mézes vagy czukrozott bort isznak, melyből a férfiakat is megkínálják, A beszélgetés mind zajosabb lesz, a keresztapa felköszönti az újszülöttet és az új komákat, mit az apa szintén az új komákra mondott köszöntővel viszonoz. Közben-közben, a bába-asszony kezdeményezésére, dévajkodó, tréfás társalgás és danolás is járja. A népnek a barátság iránti szeretetét jellemzi, hogy egyik-másik férfi vagy nő hangosan kijelenti, hogy a jelenlevő N. N.-nel komaságot akar kötni; mire a bába mézesbort tölt a poharába s mindkettőt megkínálja, kik aztán e szavakkal: „hóttig tartson köztünk a komaság”, koczintanak s a poharakat kirürítik. Mindenik ilyen komaság-kötésnél az illetők egy kis ajándékot csúsztatnak a bába – mint közbenjáró – kezébe. Így azután az összes jelenlevők, kik még a többiekkel komaságban nem voltak, komaságot kötnek és ezentúl komának vagy komámasszonynak szólítják egymást. A gyermek pedig, ha felnő, mindenkit, a ki az ő keresztelőjén jelen volt, keresztapámnak, vagy keresztanyámnak szólít, de az őt keresztvíz alá tartót azzal különbözteti meg, hogy ídes keresztanyám megszólítással tiszteli meg. A keresztelő lakomán résztvevők mindaddig, míg a beteg anya nem lábbadozik, felváltva, de gyakran hárman-négyen is egyszerre, naponként egy-két komacsésze ítelt (rendesen csirke-becsinált vagy sült hús és tészta) küldenek neki. A kis gyermekre – általános felfogás szerint – az ídes keresztanyának ügyelni joga és tiszte, legalább addig, míg dedóba vagy eskolába fel nem adják. Ez a tisztség abban nyilvánul, hogy 2–3 éves koráig a gyermeknek az ídes keresztanya vásárkor mízest (mézeskalácsot) vagy játékot, kantusnak valót (felső ruha) vesz ajándékba, ha pedig a gyermek két-három éves kora előtt elhalna, az ídes keresztszülők veszik számára a kis koporsót és szemfödelet, a nagyobb korban elhaltnak koporsójára pedig művirág-koszorút tesznek. – A komatál dívik még Jákó-Hodoson, Zsákán, B.-Szent.-Mártonban, Borson, Érsemjénben és B.-Félegyházán, mely utóbbi helyen, mint Komádin is – komacsésze a neve.
Hosszúpályin az a szokás, hogy a falubeli gyermekek cserépkorsót csapnak az olyan ház ajtajához, a hol keresztelő van, és azután elfutnak. A bába a zajra kirohan, a gyermekek után fut, egyet elfog közülök, beviszi a vendégek közé és felszólítja, hogy azok közül keresztapát és keresztanyát válaszszon magának; a mikor ez megtörtént, a gyermek a kiválasztottak elé áll és kijelenti, hogy „kedves keresztapámnak és kedves keresztanyámnak hűséges keresztfia leszek”. A néphit itt azt tartja, hogy az az újszülött, a kit így cserépeltöréssel megtisztelnek, soha sem siketül meg.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me