Pálos-rend:
Pálos-rend:
I. Pálos-rend:
1. Kápolnai kolostor. Váradtól északra a bihari hágó felé mintegy negyedórányira állott. Lakói csendes magányban, főleg a földmíveléssel foglalkoztak. 1321-ben már fennállott, s ettől kezdve az egész középkoron át virágzott. 1566-ban már a többi egyházi intézmények sorsában osztozott.
2. Fudivásárhelyi kolostor. Pázmány 1335-re teszi alapítását, s alapítójául a Zoárd nb. Fudi családot tartja. A pálosok történetírója ellenben Csanád érsek testvérét, Miklóst tartja alapítójának s alapítási évét 1325. köré helyezi. – A pálosok birtokaikat 1552. előtt már elveszítették, de a klastrom 1566-ig fennállott.
3. Szentjobbi kolostor. Az apátság megszüntetésével 1498-ban költöztek be a monostorba a szerzetesek s hozzáláttak a zilált birtokviszonyok rendezéséhez; azonban ebbeli törekvéseiket kevés siker koronázta, minthogy az apátság nagy kiterjedésű birtokaiból 1531-ben csupán Szent-Jobb, Szent-Miklós, Csohaj, Csalános, Sárszeg, Piskolt és Ecseg volt tulajdonukban. Várad ostroma alatt (1556) a szerzetesek elmenekültek s a bekövetkezett események miatt többé nem térhettek vissza.
4. Szentmiklósi kolostor. A Fekete-Körös mentén Sólyom és Szent-Miklós helységek közt emelkedett. A XIV. században alapított nemzetségi klastromok egyike volt. 1474-ben a Várad alól elvonuló török hadak elpusztították és többé nem állíttatott helyre. Romjai még fennállanak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
