Helyi érdekü vasutak.
Helyi érdekü vasutak.
Az 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. törvényczikk megalkotása következtében országszerte megindult a helyi érdekű vasutak építkezése is. Ez alapon létesült Bihar vármegyében:
1. A nagyvárad-belényes-vaskohi h. é. vasút, mely 1884. junius 16-án kelt 18,147. sz. engedélyokirattal és 1887. junius 13-án kelt 21,338. sz. függelékkel engedélyeztetett. Az ebbe fektetett tőke 2.277,282 forint, a melyhez a vármegye 300,000 forinttal akként járult, hogy ez összegnek megfelő törzsrészvények kiadását a részvénytársaságtól nem kívánta, hanem hozzájárulása fejében némi szállítási kedvezményeket biztosított a vármegye számára.
A nagyvárad-vaskohi vonal egyike a legolcsóbb helyi érdekü vasutaknak, a mennyiben pályakilométerenként 20.000 forintnál többe nem került, daczára annak, hogy hegyes-dombos vidéket 15‰ emelkedéssel és 200 méter sugáru ívekkel szel át. E vonal részletes megnyitási adatai a következők:
A várad-velencze–rontó–püspökfürdői vonal megnyílt 1885 május 14-én 6.42 km. hosszban, a rontó–drágcsékei vonal 1886 június 16-án 24.37, a drágcséke–belényesi 1887 julius 19-én 53.56, a belényes–vaskohi és a szombatság-rogoz–dobresti vonal 1887 november 14-én 32.35, tehát összesen 116.70 km. hosszban. 1899-ben ezen a vonalon 171,690 utas és 12,832 kocsi rakomány tömeges árút szállítottak.
2. A vármegyének második h. érdekü vasútja a bihari h. é. v. részvénytársaság vonala. Ez az 1885-iki XVIII. t.-czikk alapján június 18-án kelt 22,631. számu engedélyokirattal engedélyeztetett, melyhez 1898 augusztus 5-én kelt 50,696. sz. függelék adatott ki a margitta–szilágy-somlyói vonal engedélyezése alkalmából.
A bihari h. é. vasutak vonalába fektetett tényleges tőke 4.680,000 forint, melyhez a vármegye 770,000 forinttal járult akként, hogy az első engedélyokirattal létesített vonalhoz 700,000 forintot szavazott meg, pusztán néhány szállítási kedvezmény biztosítása ellenében, a 70,000 forintos hozzájárulást a margitta–szilágy-somlyói vonal építése alkalmával szavazta meg, ez utóbbi összegnek megfelelő törzsrészvény kiadását biztosítván magának. E vonal megnyitási adatai a következők: A biharpüspök–érmihályfalvi és a székelyhíd–margittai vonal megnyílt 1887 julius 2-án 85.00, az őssi–kóti 1887 deczember 1-én 46.88, a margitta–széplaki vonal 1899 november 28-án 21.91, tehát a vármegye területén összesen 153.78 kilométer hosszban. 274A bihari h. é. vasúton egy évben 218,867 utas és 8051 kocsirakomány teherárú kerül elszállításra.
3. A debreczen–derecske–nagy-létai h. é. v. 1893 évi augusztus 18-án kelt 59,091 sz. engedélyokirattal engedélyeztetett. Engedélyese gróf Csekonics Endre volt. Tényleges építési tőkéje 1.115,000 forint, ebből a vármegye hozzájárulása 50,000 frt, mely összegnek megfelelő törzsrészvények kiadása és némi szállítási kedvezmények biztosítása képezte a vármegyei hozzájárulás ellenszolgálmányát. Az egész vonal hossza 40.0 km., melyből Bihar vármegye területén 28.0 km. fekszik.Nagy-Léta–Vértes állomástól Székelyhídig egy körülbelül 15 km. hosszú vonal kiépítése most van tervezés alatt. A debreczen–derecske–nagy-létai h. é. vasútnak Bihar vármegye területén fekvő részén 1900-ban 52,362 utas s 2095 kocsirakományú árú szállíttatik. Ezt a vonalat 1894-ben adták át a közforgalomnak.
A Nyimoezsd-vidéki háromemeletes iparvasúti fahíd.
Munkácsi L. felvétele.
4. A püspök-ladány–füzes-gyarmati h. é. vasútvonalat az 1897. évi XXXVIII. törvényczikk alapján engedélyezték. Engedélyese gróf Korniss Károly. Engedélyezett tényleges tőke 1.225,000 forint. E h. é. vasút építéséhez Bihar vármegye hozzájárulási összeget nem szavazott meg. Az egész vonal hossza 37.1 km., ebből Bihar vármegye területén 17.5 km. fekszik. E vonal megnyittatott 1898 deczember 9-én. A Bihar vármegye területén fekvő állomásokról évente 25,562 utas és 1200 kocsirakomány árú szállíttatik.
5. A békésmegyei h. é. v. a mátrai h. é. vasút és a kisújszállás–déványa–gyomai h. é. vasút részvénytársaságok 1897-ben történt fuziója alkalmával a fuzió által egyesített mátrakörös-vidéki h. é. vasut részvénytársaság az 1897-ik XL. törvényczikk és a kereskedelemügyi miniszternek 1898. évben kelt 1677. sz. alatt kiadott engedélyokiratával engedélyt nyert a majdnem kizárólag Bihar vármegye területén fekvő vésztő–kötegyán–hollódi vonal építésére és üzleti berendezésére. Ez utóbb nevezett vonal tényleges építési tőkéje 2.755,000 frt. Bihar vármegye ugyanannyi értékü törzsrészvények 275szolgáltatása ellenében 250,000 frtnyi hozzájárulást szavazott meg. A vonal 1899. évi junius hó 9-én adatott át a közforgalomnak. Egész hossza 82.2 km., melyből a vármegye területén 77.0 km. fekszik. A vésztő–hollódi vonalnak Bihar vármegye területén fekvő állomásairól évenként 64,332 utas és 3198 kocsirakomány árú szállíttatik.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
