Hlatky Endre–Hoványi Ferencz.
Hlatky Endre–Hoványi Ferencz.
Hlatky Endre, ügyvéd, született 1851. november 21-én Lunka-Urzestben. Budapesten tett ügyvédi vizsgát és Nagyváradon kezdte meg működését. A társadalomban kiváló helyet foglal el, mint a nagyváradi takarékpénztár igazgatója, az ügyvédi kamara és a szabadelvü párt elnöke. Czikkei főleg a Jogtudományi Közlönyben jelentek meg, de a Themis, Ellenőr és a Hon is közölt tollából magyar dolgozatokat. A Nagyváradnak éveken át ő volt a legkiválóbb vezérczikkírója.
Munkája: Észrevételek az ügyvédi rendtartás törvényjavaslatáról. (1893).
Hodászi Lukács (hodászi), nagyváradi származású, ev. ref. püspök, 1580-ban a wittenbergai egyetemen tanult. Hazaérkezvén, Báthori Istvánnak udvari lelkésze lett Ecseden, később pedig debreczeni lelkész, mignem a csengeri zsinaton tiszántúli szuperintendensnek választották meg. Báthori István fölött ő mondott halotti beszédet, a melyet ki is nyomatott 1605-ben. A nemességet II. Mátyás királytól nyerte. Debreczenben halt meg 1613-ban. Élete végén keserü tollharczba keveredett Szilvásujfalvi Imrével, ki vetélytársa volt a szuperintendensi hivatalra s independens irányban izgatott. Hodászi: Assertiones orthodoxae de potestate Ecclesiastica XV thesibus imprehensae czimű értekezést írt ellene.
Munkái: Halotti beszéd Báthori István felett. (1605). Assertiones orthodoxae (1610). Kéziratban maradtak feljegyzései a dengelegi zsinatról. (1603).
Hoványi Ferencz, bölcseleti s theol. doktor, nagyváradi kanonok és a magyar tud. akadémia tiszteleti tagja, született 1816. április 2-án, Körös-Tarjánban. A papi pályára lépvén, a bécsi Pazmaneumba került. Nagyváradra visszatérvén, a papnevelő intézetben tanulmányi felügyelő lett. Lajcsák Ferencz 1840-ben titkárának nevezte ki. Ugyancsak ilyen minőségben találjuk báró Bémer László püspök mellett is. 1843-ban várad-velenczei, 44-ben szilágysomlyai plébános lett s ebben az időben Kraszna-megye megválasztotta táblabírájának. Somlyón írta leveleit a lelkipásztorság terheiről és vigasztalásairól a Religio és Nevelés czímű folyóiratba. 1846-ban a pesti egyetemen a dogmatika tanára lett, de másfél év mulva Bécsbe hívja meg a fejedelmi kegy, hogy ő felségét és testvéreit a magyar nyelvben oktassa. 1849-ben váradi kanonokságot nyert. Olaszországi utjáról kétkötetes utirajzot bocsátott körze. Meghalt 1871. deczember 11-én.
Legkiválóbb munkái: Felsőbb katholicizmus elemei. (1853). Ujabb levelek a felsőbb katholicismusról. (1855). Nehány hét a Szentföldön 1856-ban. (1858). Nagyváradon a 40-es években a központi és vidéki papságból irodalmi társulatot toborzott össze. Munkatársa volt az Egyetemes M. Encyclopaediának is.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
