Szüts Dezső–Zsák J. Adolf.
Szüts Dezső–Zsák J. Adolf.
Szűts Dezső, törvényhatósági jegyző, hirlapíró, született 1869. Nagyváradon. Hirlapírói működését 1890-ben kezdette meg. Megírta Nagyvárad-város vízművének monografiáját Orbán Ignácz mérnökkel, mely 1897-ben jelent meg. Széleskörü publiczisztikai tevékenységet fejtett és fejt ki.
Telegdi Miklós, esztergomi érseki helynök, egyházi író, született Telegden 1535., meghalt Nagyszombatban 1586. ápr. 22-én. 1558-ban pappá, 1561-ben esztergomi kanonokká, később zólyomi főesperessé és káptalani nagypréposttá lett, 1582-től haláláig érseki helynök. 1557-ben megvásárolta a bécsi jezsuiták nyomdáját és Nagyszombatban állíttatta fel.
Munkái: Az kereszténységnek fundamentomairól. (1562). Az evangeliumoknak, melyeket vasárnapon és egyéb ünnepeken esztendő által az anyaszentegyházban olvasni és prédikálni szoktanak, magyarázatja. (1580). T. M.-nak, pécsi püspöknek felelete Bornemisza Péternek Fejtegetés nevű könyvére. (1580) Rövid írás (1580). Egynehány jeles okai. (1581).
Tisza Kálmán és Tisza István gróf irodalmi működését az életrajzokkal együtt más helyen közöljük.
Tofaeus (Dobos) Mihály, ref. püspök, szül. Székelyhídon, 1624. szept. 29-én, meghalt Gyulafehérváron 1684-ben. 1679. júniusban lett erdélyi püspök.
Müvei: De translatione imperii a graecis ad frankos. (1647). De actuali dei providentia. (1649). De perseverantie sanctorum. (1650–51). A szent zsoltárok resolutiója. (1683).
Tóth József, tanfelügyelő, szül. Mező-Sason, 1842-ben. Vármegyéje tanügyi állapotáról szakavatott jelentéseket szokott kiadni. Irt pedagogiai czikkeket a Néptanítók Lapjába, Magyar Tanügybe. Önálló műve: Közoktatási Törvények és Rendeletek Tára.
Veress Sándor, mérnök, történetíró, szül. Sarkadon, 1828. deczember 3-án, megh. Bukarestben 1884. okt. 27-én. Irodalmi működése sokoldalú. Emlékirata A magyar emigráczió a Keleten czímen 1878-ban jelent meg. E mellett 1870–72. írt a Magyarország és a Nagyvilágba, majd állandóan dolgozott a Vasárnapi Ujságba, leginkább [fekvő] 8 jegy alatt.
Veszelin Pál, ref. hittanár és lelkész. Szül. Kismarján.
Művei: Kegyes és istenes beszélgetések. (1633). Oktató és vigasztaló prédikácziók. (1641). Brevis institutio ad cognitionem Lingvae Hebreae (1643).
Vucskics Gyula dr., kath. áldozópap, egyházi és politikai író, szül. Szalárdon 1865. márczius 31-én. Pappá szentelték 1887. október 16-án. Kezdetben udvari pap volt, azután a bécsi Augustineumba küldték, a hol theologiai doktor lett. 1890-ben Nagyváradon segédlelkész, 1892-ben pedig theologiai tanár lett s mint ilyen behozta a szemináriumban a ker. társadalom-tudomány tanitását. 1897. októberétől nagyvárad-ujvárosi plébános; a Nagyváradon megjelenő Tiszántúlnak 1896. november óta felelős szerkesztője.
Önálló munkái: Munkabér és sztrájk. (1896). Emléklombok Schlauch Lőrincz bibornok-püspök aranymiséjére. (1897). Rendes tagja az aquinói Szt. Tamásról nevezett bölcseleti társaságnak.
Vulkanu József, román szépirodalmi író és hirlapíró, született Hollódon 1840-ben. Legismertebb munkája a Pantheonul Roman életrajzgyűjtemény. Magyarul is dolgozott s a román irodalomnak magyar nyelven való ismertetéséért a Kisfaludy-társaság 1871-ben tagjává választotta.
Zoványi György, ref. püspök, született Biharon 1656. szeptemberben, meghalt Zilahon 1758. február 16-án. Kánon-gyűjteménye, mely Zoványi-kánonok név alatt részben és ideiglenesen érvénynyel is bírt s Agendája, mely tót fordításban is megjelent, általánosan ismertté tették nevét. Irt még egy értekezést: De servo arbitrio, halotti beszédet és gyászverset Szathmárnémeti Sámuel halálára (1718). Tudományos theologiai művei még kéziratban elégtek.
Zsák J. Adolf theologus, született Vaskohon 1876. junius 15-én. Eddigi irodalmi munkássága részben az Irodalomtörténeti Közlemények, a Bács-Bodrog megyei tört. és rég. értesítő s a Biharmegyei és Nagyváradi tört. és rég. évkönyv czímű folyóiratok s a Nagyváradon megjelenő Tiszántul czímü politikai napilap hasábjain látott napvilágot, részben pedig kisebb-nagyobb önálló füzetekben.
383A nagyváradi vár ostroma 1556/7-ben (1896). A nagyváradi vár ostroma 1598-ban (1899). Rulikovszky Kázmér. Szabadságharczunknak egy külföldi származásu mártira (1899). Bibliographiai adatok Várad szinészetéhez (1900). Czoborszentmihályi Czobor Mihály élete (Irod. tört. közl.). Bessenyei György levelei (U. o.) (1900). Ki téritette Pázmány Pétert a kath. vallásra? (1901). Leményi Leményi János fogarasi gör. kath. püspök (1901). A nagyváradi papnöveldei nyomda története 1901). Rézbánya. Történelmi reflexiók (1901). Sajtó alatt van a székeskáptalan könyvtárának története, ősnyomtatványainak és kodexeinek ismertetésével.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
