A velenczei hadjárat.
A velenczei hadjárat.
A velenczei doge, mihelyt nagy rémülettel tudomást vett róla, hogy a magyar sereg betört a velenczei területre, panaszaival ostromolta a szentszéket, mire viszont a pápa szemrehányást tett Nagy Lajos királynak, hogy az eretnek Ráczország helyett az igazhitű Velenczét támadta. Vásári Miklósnak is kijutott a maga része, minthogy Nagy Lajos király megfogadta volt a pápai követ előterjesztésére és kormánya támadására, hogy Ráczország ellen hadat indít.* Azonban Nagy Lajos király elkészült ez eshetőségre és Vásári Miklós ideje korán Avignonba küldötte jó barátját, idősb Erzsébet királynénak olasz útjában társát, Kanizsai Lőrincz fia István budai prépostot az Osl nemből, hogy biztosítsa ő szentségét, miszerint a magyar király Ráczországot, mely az elődei által szerzett jognál fogva őt megillető birtoka, legközelebb vissza fogja terelni az egyház hűségére, sőt még arra is fölhatalmazta a prépostot, hogy erre megesküdhetik a király nevében.* Hanem ez az esküvel megerősített ígéret, még ha hozzájárult is a király biztosítása, hogy kész a Bosnyában garázdálkodó patarénusokat is megzabolázni, aligha lett volna elégséges arra, hogy a pápa neheztelését csillapítsa és Velencze pártjáról elvonja. Volt azonban a pápának más, a föntebbieknél közvetetlenebb, sürgősebb óhajtása, melyet még a mult deczemberben terjesztett a magyar király, az összes főpapok és káptalanok elé, hogy t. i. segítsék ők a magyarok a római egyház olasz tartományai visszafoglalásában, a hol a hűbéresek, az úgynevezett signorok zsarnokoskodtak, a jövedelmet elzsebelvén.* Kanizsai prépost abban a kellemes helyzetben volt, hogy megfelelhetett a pápa óhajtásának. – Ennyi jóindulat gyökeresen megváltoztatta a pápa nézeteit. Legott rosszallását fejezte ki a velenczei köztársaságnak a fölött, hogy a ráczokkal, félhitűekkel, eretnekekkel szövetkezett a magyar király ellen; eltiltotta a szövetségtől, melyet, ha esküvel van is megerősítve, semmisnek nyilvánított, és megbízta a gradói és aquiléjai pátriákákat, nemkülönben a salzburgi érseket, hogy mindazokat, kik a magyar király ellenében a ráczokat segítik, kiközösítsék. Nagy Lajos király czímére pedig oly föllengzőn magasztaló levelek indultak, milyeneket magyar király a római szentszéktől eddigelé aligha kapott. Őt, a Krisztus bajnokát, kinek fiatal lelkébe érett ész, gyönge testébe férfias erő adatott, kinevezte a pápa az egyház kapitányának és átengedte neki három éve a magyarországi egyházi javadalmak összes tizedét. Továbbá megtette Keszei Miklóst kalocsai érseknek és helyébe ugyanaznap (1356 augusztus 4-én) Kanizsai Istvánt zágrábi püspöknek. Általános imákat rendelt az egész kereszténységben, hogy Isten a magyar királynak hosszú életet, gyermekeket, nagy családot és győzelmet adjon. Végül Vásári Miklósnak is kijárt az elismerés, a miért Nagy Lajos király a római egyháznak segítséget küldött, a mit kivált az érseknek tudott be érdemül a pápa.*
Theiner i. h. II, 21., 22. ded. 1356 július 4.
Fejér, CD. IX, II, 471.
Theiner, Monum. Hung. II, 17. 18., 20.
Theiner, i. m. II 22–27., 30. – Áldási, Regesták. (Tört. tár, 1895. 82. lap, 227. és köv. számok.
Nos, miután főemberei Nagy Lajos királyt rávették, hogy Dalmáczia visszafoglalása végett a hatalmas velenczei köztársaság ellen hadat járasson, viszont a maguk részéről is megtettek minden kitelhetőt, hogy a hadjárat sikerét biztosítsák. A haditervet úgy eszelték ki: Velenczét, a várost magát fenyegetik, és pedig, – minthogy tengeri erővel nem rendelkeztek, – a Terra Fermát elfoglalják és Trevisót, mint Velenczéhez legközelebb eső birtokot, 269ostromolják, melyet ha sikerült elfoglalniok, a lagunákon át, Velenczét is megközelíthetik. Ezen kívül hagytak elégséges hadierőt Dalmátországban Csúzi János dalmát és horvát bán parancsa alatt, hogy az elégületlen dalmata városokat, Zárát, Spalatót, Tráut, Sebenigót stb. lázadásra biztassa, segítse, elfoglalja. E terv bevált. A Terra Fermán működő magyar sereg ezt erősségeivel együtt nagyrészt hatalmába kerítette. Trevisót ugyan elfoglalnia nem sikerült, de ostroma annyira lekötött Velencze figyelmét, hogy a dalmata városokat szinte szem elől tévesztette, azok pedig föllázadtak, a velenczei uralmat levetették és Nagy Lajos királynak meghódoltak.
Vásári Miklós érsek nem elégedett meg azzal, hogy tekintélyes zászlóaljat állított ki a királyi hadakhoz öcscse, Tamás vitéz vezérlete alatt, kit Nagy Lajos király összes serege kapitányának nevezett ki és nem egy vitéz tettet hajtott végre, hanem maga is követte urát, királyát a harcztérre. 1356 augusztus 5-én Padovában találjuk őt Kont Miklós nádorral együtt.* A nádor a következő év június havában friss sereget hozott a Terra Fermára, Serravallét elfoglalta, Castelfrancot azonban sikertelenül ostromolta; balúl ütött ki az összeesküvés is, melylyel Trevisót akarta hatalmába keríteni: midőn Zára elfoglalása működését a Terra Fermán fölöslegessé tette. Átadta tehát a vezérletet újra Vásári Tamásnak, az érsek öcscsének, ki még egyszer és utoljára elrakta az ösztön ellen rugdalódzó velenczeieket.*
Hist. Cortus, ap. Muratori XII., 948.
Chron. Dubnic. (Fontes domest. III, 181.) – Hist. Cortus i. h. – Óváry, Regesták, I, 73, 74. sz.
Nem adhatjuk elő itt bővebben Dalmáczia visszahódítása részleteit. Csak érintjük, hogy idősb Erzsébet királyné e hadjárat szerencsés kimeneteleért elzarándokolt Aachenbe;* azonban nem szabad elhallgatni, hogy Keszei Miklós, immár kalocsai érsek, Saciléből 1357 április elején azt írta a fermói püspöknek, hogy tetemes hadi költségei miatt kénytelen volt ékszereit eladni. Tehát ő is kitett magáért.*
Századok, 1901. évf.
Óváry, Regesták I, 68. sz.
Ismerjük mind ez erőlködésnek eredményét, az 1358 februárius 18-án megkötött zárai békét, melyben Velencze lemondott egész Dalmátország birtokáról, a Quarnero-öböl közepétől kezdve, le az Adria mentén Raguza végső határáig; lemondott Dalmát- és Horvátország herczegi czíméről, le minden jogorvoslatról, hogy e tartományokat valaha visszafoglalja. A hazafias vállalat sikere tehát teljes volt.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
