Zenia palotája.
Zenia palotája.
A mondott Péter fia Tamás Csór Tamás volt,* esztergomi háza pedig a híres Zenia palotája, a város legszebb magánépülete, melyről röviden a következőket: E palota egykori építőjéről, vagy csak tulajdonosáról Zenia (Xenia ?) asszonyról nem tudunk semmit. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy már a nagy tatárjárás előtt fönnállott, és oly jól volt megépítve, hogy a tatárok se tudták (talán nem is akarták) lerontani, mert elvonulások után, már 1243-ban van róla emlékezés. Volt oszlopos loggiája, több melléképülete és udvara; a kis Duna és a nagy piacz (Széchenyi-tér) között feküdt körülbelül a sikátortól, mely a városházától a kis Dunához vezet, a Szent-Lőrincz-utczáig.* Egy ideig, az 266ezerkétszázhetvenes évekig, a Zenia palotája a Csák nembeli Pós fia Ujlaki Ugrin ispáné, ekkor IV. László, később I. Károly király tárnokmesteréé volt, kitől azonban két úton is más kezére kerűlt: elsőben, 1273-ban Valter, Komárom vármegyei ispán kapta meg 40 átalag borért és 20–25 márka finom ezüstért, melylyel neki Ugrin tartozott; utóbb (1279.) ugyane palotát átengedte Ugrin az esztergomi káptalannak 200 márka finom ezüst értékben, mely összeg megfizetését a Barsa nembeli László bán fia, Miklós választott esztergomi érsek helyett magára vállalt.* – Ebből természetesen pör támadt, melyet III. Endre király úgy döntött el, hogy a palotát Valter ispán fiának ítélte oda (1300.)* Hanem ez ítélet se vetett véget a pörlekedésnek. Megújult az és hosszan folyt, mely idő alatt I. Károly király gondviselése alatt állott a pör tárgya, ki azt elvégre bizonyos István comesnek, esztergomi polgárnak adta hű szolgálatai jutalmán fölül azért is, mert ez István rokonságot tartott Valterékkel, kik neki 50 márkával tartoztak. – Egy évvel később (1331.) e jogos és tényleges birtokos, István comes t. i., minden atyjafia hozzájárultával s az esztergomi káptalan ellentmondása nélkül, eladta a szóban forgó palotát Csór Péter fiának, Tamás mesternek 100 márka részint cseh garasért, részint bécsi denárért.*
Bővebben lásd az Erdélyi Múzeum 1890. évi folyamában.
Legpontosabb helyrajzát adja Guarcinoi Miklós pápai közjegyző 1279-ben: Palacium in civitate Strigoniensi super locum fori, cum omnibus domibus, curiis, casamentis, fundis et areis, cui a parte septemtrionali quidam strictus vicus coheret, per quem descenditur usque ad flumen parvi Danubii, et postmodum iuxta eundem Danubium paruum protenduntur termini usque ad domum Laurencii sutoris, sitam in area monasterii de Moyk, premonstratensis ordinis (másutt: usque ad domum dicti Calvi albergatoris) et sic revertuntur termini et limitaciones usque ad magnam plateam fori, et sic revertuntur iterum ad strictum vicum, de quo superius (Knauz, Monum. II, 93. 96.)
Knauz, i. m. II, 25. 93.
U. o. II, 478.
Anjouk. Okmt. II. 476. 541.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
