Márgabányák.
Márgabányák.
A vármegye második főfontosságú bányái: a márga-bányák. E bányákat csak tíz évvel ezelőtt is alig méltatták figyelemre. Ma azonban, a mikor a czementipar olyan fejlődötté és világszerte nagyfontosságúvá lett, nagy keresletnek örvendenek. A legnagyobb márgabánya az esztergomi érsekség nyergesújfalusi birtokán, az ú. n. „Márton-kúti” dűlőben van, s jelenleg Sátory Miksa czementgyáros bírja haszonbérben.
Az esztergomi érsekség márga-bányával bíró területe több száz katasztrális holdat tesz ki. E bányában naponta mintegy 30–50 ember dolgozik és a termelt anyagot mintegy 7 kilométer hosszú, keskenyvágányú ipari vasúton szállítják, a Duna mellett épült hatalmas czementgyárba, feldolgozás végett.
Szintén nagy és mívelés alatt álló márba-bányák vannak Lábatlan község határában. Ezek az „Egyesült tégla- és czementgyár részvénytársaság” tulajdonai. E bányák, melyek közül jelenleg 4 áll mívelés alatt, a „Buzáshegyi” dűlőben vannak, s bennök állandóan 60–80 ember fejti a követ, a melyet egy 3 1/2 kilométer hosszúságú sodronykötél-pályán szállítanak a czementgyárba.
Ugyane helyen van egy mívelés alatt álló trachyt-bánya is (fekete-bánya), mely a közbirtokosság tulajdona.
A czementgyártáshoz a márgán kívül mészkő is kell, s a vármegyében mészkő-bánya is van bőven. Kétféle mészkő-bánya van: egyik, a czementgyártáshoz való mészkövet (rossz mészkő, siliciumos) a másik az égetni való mészkövet szolgáltatja. Az előbbeniekhez tartozik az esztergomi érsekség bajóti, nyergesújfalusi, szentjózsefi, valamint a lábatlani és piszkei határban levő Roon-féle czementgyár (bersegi), a Stern Márkus (bánomi)- és a Baday (Eménkes)-féle mészkő-bányák, a melyek szintén czement-anyagot adnak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
