Alapkőzet.
Alapkőzet.
A megyének ez a területe geologiai tekintetben is elüt a többitől. Míg ugyanis a lapályos alsó Rima völgyén neogén negyedkori és áradmányi képződmények alkotják a termő talajt, addig e dombvidék főjellegét az ajnácskői hegycsoport vulkáni formácziójától nyeri. Alapkőzete a bazalt, oszlopos, szivacsos és törmelék-alakban; a trachit többféle változatban és a különféle habkő-conglomerátok; helyenként az Apakének nevezett neogén homok és homokkő tolakodik fel. A Pogányvár lapos teteje, megnyúlt köralakú 6–7 méter magas bazaltpárkányzattal, egykor hatalmas vulkáni kráter volt. Nagyobb vulkánképződésű területet alkot a Gortva-völgy felsőrészében Almágytól Várgedéig és a Hangony-patak mellett a két Hangony és Szent-Simony határaiban. A Ragács szintén bazalt, tetején vörös salakos láva nyomaival, tövén homok és agyagüledékkel. Itt a vízmosásokból (csontárok) kerülnek ki az ős-elefánt s egyéb diluviális korban élt ősállatok kövült csontjai. Az ajnácskői várhegy is bazaltból áll. Mezítelen sziklák csak gyéren láthatók. Az egész dombozatot termőföldréteg fedi.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
