Gömör-Kishont vármegye törvénykezése. Írta dr. Szeless Ödön
322Gömör-Kishont vármegye törvénykezése.
Írta dr. Szeless Ödön
Írta dr. Szeless Ödön
A magyar törvénykezés mindig országos jellegű volt. A nemzet egységesítő géniusza ösztönszerűleg adta meg a magyarság uralkodó nemzetségeinek az irányt, a melylyel az államhatalmat egységes szerkezetben alkotta meg, mint hogy ha előre sejtette volna, hogy nemzete ezer évet fog túlélni, de hogy e dicsőséges jövőt, a nemzet törzsét, ágait, lombjait, koronáját folyton veszélyeztető külhatalmi támadások, benső forrongások ellen csak úgy tudja megvédeni, ha az államhatalomban rejlő erkölcsi és anyagi erőket szét nem forgácsolja a partikuláris uralmak körei között.
Magyarország ezeréves fennállásának egyik varázsereje, fentartó talizmánja tagadhatatlanul az államhatalomban rejlő felségjogoknak egységesítése volt. Ezzel uralkodott e földön, a melyet természetes határai között fentartani tudott, ezzel védte egységes fegyveres hatalma útján a hazát a külföld támadásai és a meghódolt benszülöttek lázadásai ellen, ezzel biztosította külhatalmi vonatkozásait, hogy a magyar uralmat tiszteltté, sőt nem egyszer rettegetté és kiváló külhatalmaktól keresetté tette. Az állami egység ezen kifejezői mellett egységes volt a törvénykezésben megnyilatkozó bírói hatalom is. Egységes volt a bírói hatalom a vérszerződés meghozatalától a legújabb időig.
A királyság megalapítása a törvénykezési egységet tagadhatatlanul csak fokozta, midőn a bíráskodást, mint felségjogot, teljesen összpontosította a király személyében, a kinek e részben való felségjogát oly szépen örökíti meg a nemzeti hagyományok alapján Verbőczy Tripartitumában, midőn azt mondja, hogy a király az igazságszolgáltatás kútfeje. Ő gyakorolja a bírói hatalmat a királyság első századaiban a királyi tanácscsal (regie curia) és megmarad ezen intézményével történeti fejlődési korszakai után is az egységesség kapcsa. – A királyi bírói hatalomnak támadnak új és új tényezői, így a nádori és országbírói méltóság, de a nemzet törvénykezési egysége meg nem szakad.
A királyság megalakulásával szervezett várszerkezet teljesíti az első alsóbb funkcziót; a XIII. században a vármegyei bíróságok lépnek helyükbe és a bírói hatalom gyakorlása részben önkormányzati joggá lesz, kifejlődnek a tárnokmester alá rendelt városi bíróságok, a földesúri székek a jobbágyok feletti bíráskodása s mint kivételes bíróságok az egyházi bíróságok, a kúnok, a szászok s székelyek kivételes bíróságai, de sem a magyar jogrendszer, sem a törvénykezés szervezete, soha sem nyúlik el a partikulárizmus ama körébe, a hol az egyes körök kicsúszhatnának az egységes törvénykezési felségjog legfelsőbb uralmi köréből és újabb, önálló, független hatalmú bírói uralmat alkothatnának.
A mult a történelem lapjaira tartozik, de mi, a kik a jelen krónikásainak szegődtünk be, szárnyalhatunk annyit az elmultak emlékein át, a mennyiből megérthetjük a mai magyar törvénykezésnek is azon sarkalatos elvét, hogy az teljes mértékben egységes.
Az egységesség fogalma azonban sohasem zárja ki azt, hogy egyes városok bizonyos törvénykezési kiváltságokat ne élvezzenek, a melyek a városoknak adományozott privilégium-levelekben voltak biztosítva.
323Privilégiumokat bírtak: Rimaszombat, Rozsnyó, Jolsva, Dobsina, Nagy-Rőcze, Csetnek, Pelsőcz, Sajó-Gömör és Tiszolcz.
Rimaszombat privilégiumai.
A pallosjog.
Jolsva privilégiumai.
Dobsina privilégiumai.
Rozsnyó privilégiumai.
Boszorkányperek.
Megyei törvénykezés. Rögtönítélő bíróság. Nemzetiségi perek.
Törvénykezési ügyek a megyei gyűléseken 1848/49-ben.
1849 után.
Az első csődtörvényszék.
A cs. kir. törvényszék.
A német nyelvű törvénykezés.
Úrbéri bíróságok.
A cs. kir. bíróságok feloszlatása. A provizorium.
Az alkotmányos törvénykezés.
A bíráskodás elválasztása a közigazgatástól.
A kir. bíróságok és ügyészség szervezése.
Úrbéri perek.
Telekkönyvi hatóságok.
A bányabíróság.
Kereskedelmi és váltóbíráskodás.
Csődbíráskodás.
Házassági bíráskodás.
Hitbizományok.
Büntető bíráskodás.
Az utolsó akasztás.
Az új büntető perrend.
A pelsőczi és rimaszombati fogházak.
Párbajok.
Bírósági épületek.
Ügyforgalmi kimutatás.
A közigazgatási bíráskodás.
Ügyvédek.
A kir. törvényszék személyes ügyei.
A rimaszombati kir. járásbíróság.
A rimaszécsi kir. járásbíróság.
A tornallyai kir.járásbíróság.
A rozsnyói kir. járásbíróság.
A nagyrőczei kir. járásbíróság.
Járásbíróságok ügyforgalma.
Sommás perek.
Fizetési meghagyások.
Hagyatéki ügyek.
Végrehajtási ügyek.
Anyakönyvi ügyek.
Büntetőügyek.
Telekkönyvi ügyek.
Kir. közjegyzőségek.
Marton Rudolf.
Fornét Jenő.
Kubinyi Aladár.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
