A levél- és könyvtár.
A levél- és könyvtár.
Az első pannonhalmi nyomtatott könyv tudomásunk szerint az a Breviarium, melyet Tolnay Máté főapát 1506-ban nyomatott a rend számára, s melynek a következő század elején újabb kiadása is volt.
A nyomdászat újabb termékein kívül, ekkor még kéziratos munkákkal is folyvást szaporították a pannonhalmiak könyvkészletüket. Egyik ékes emléke könyvíró művészetünknek az a hártyakodex, melyet »Evangelia et preces« czímen az egyetemi könyvtár őriz. A XVII. századból szintén maradtak fenn adatok arra, hogy a pannonhalmi benczések saját kéziratos munkáikkal is szaporították könyvtárukat. Az 1658–1667-iki jegyzék szerint volt a pannonhalmi könyvtárban: 18 biblia 25 kötetben, 29 szentírás-magyarázat 47, – 24876 szertartási munka 142, – 21 Szent-Atya 46, – 122 hitszónoklati munka 137, – 42 moralis 67, – 295 askesis 361, – 79 dogmatika 83, – 55 egyháztörténet 72, – 48 kánon-jog 56, – 52 államjog 57, – 102 történelem 118, – 53 bölcselet és physika 66, – 46 mathematika és astronomia, 49 – 32 medika, chemia, botanika 33, – 39 politika, oekonomia 42, – 153 linguistika 130, – 31 Poetika 31, – 48 miscellanea 52, összesen tehát 1341 munka 1614 kötetben.
A mult század vége felé mind nagyobb gondot fordíthatott a rend apátságainak könyvtáraira. Somogyi Dániel főapát többek között 1772-ben 350 frton (akkor tekintélyes összeg) megvette Kollinovits pozsonymegyei földbirtokos halála után ennek gazdag könyvtárát. Midőn II. József császár 1786-ban a pannonhalmi Szent Benedek-rendet is feloszlatta, a könyvtárról újabb lajstromot írtak össze, mely akkor 4249 kötetet tudott kimutatni. A könyvtár könyvei az egyetemi könyvtárba kerültek és utóbb a duplicatumokkal eladattak. A rendnek 1802-ben történt visszaállításakor már csak hétszáz és néhány könyv került vissza Pannonhalmára. Novák Krizosztom összevásárolta a feloszlatott német benczések és egyéb szerzetes-rendek könyvtárait, melyek »ex libris« jegyeiből itt szép kis gyűjteményt lehetne összeállítani. A könyvtárt mások is gyarapították. Igy dr. Frank Gy. győri kanonok 1804-ben 323 kötettel ajándékozta meg Pannonhalmát. Schober I. pozsonyi kanonok 1470 munkát adott a rend pozsonyi székházának, honnan a nevezetesebb munkák a pannonhalmi középponti könyvtárba kerültek. Egy harmadik nagyobb jótevő, Paintner Mihály prépost és főigazgató, Révai Miklósnak e nagylelkű meczenása volt, ki 1825 május 1-én kelt végrendeletében 6000 kötetből álló könyvtárát és jesuitikákban gazdag kézírattárát hagyományozta a pannonhalmi könyvtárnak. E becses gyűjtemény azonban csak 1833-ban került Pannonhalmára, miután a rend 2000 forintért megváltotta. 1835-ben Berghofer Mihály, a győri káptalan prépostja, szintén végrendeletileg 2032 kötettel gazdagította e könyvtárt. Novák Krizosztom 1828-ban bekövetkezett halála 7273 munkával szaporította a középponti könyvtárt, mely akkor még csak a négy szobából és egy folyosóból álló régi helyiségben szorongott.
»Egy nagy és már régen tervezett könyvtárépület felállítása lépett tehát előtérbe... Horváth Pál kormányzó apát 1824 május 6-án tette le alapkövét az Engel, bécsi építész tervrajza nyomán épülő könyvtárnak, mely utóbb a Pack építésztől tervezett melléktermek hozzáadásával, jelentékeny módosulást szenvedett. Fényesen felépült az országban nagyságára nézve páratlan könyvtár, tágas termeivel, kúpjaival, karzataival, múzeumaival, kép-, régiség-, érem- és természettani gyűjteményeivel. Jóniai stílben alkotott 36 oszlop emeli erkélyeit. Iveit Klieber ecsetének freskói díszítik. 1837-ig elkészült a 12–12 könyvpolczot magában foglaló 150 szekrény. 1838–1840 között a könyvtár 36.017 kötetet számlált. A tömeges könyvszerzés azonban még egyre folyt és a hazai és külföldi könyvpiaczon rövid idő alatt mintegy 60.000 kötetet gyűjtöttek össze. Egyes elhalt rendtársak gyűjteményeivel is jelentékenyen szaporodott a középponti könyvtár. Igy Maár Bonifácz dr., győri igazgató (1855) halála után 4660 kötettel, Stanke Leander dr., egyetemi tanár (1855), Körmendy Krizolog, komáromi gimnáziumi igazgató (1846) és Matuskovics Polykarp (1871) pannonhalmi alperjel halála után 1000–1000 kötet maradt. Takács Bernardin tanár (1859), Rimely Mihály főapát dr. (1865), Pendl Alajos (1866) és Körmendy Kamill (1870), mind a kettő főapáti helyettes, szintén tetemes könyvgyűjteményt hagytak hátra. Később Kruesz Krizosztom főapát dr. után 1765 kötetet, Ballay Valér főapáti helyettes után közel 1000 kötetet, Sztachovics Remig után 3531 kötetet, Kuncze Leo után 1230 kötetet, Paur Iván akadémikus után 4695 kötetet és Szabó Kálmán volt győri főispán után 532 kötetet örökölt.
A könyvtárban van jelenleg 125–130.000 kötet. A kettős példányok összes száma 22.836 kötetből áll. Újabb időben, Jedlik Ányos dr. halála után, 1121 kötetet, Kovács B. Ábel füredi fürdőigazgató után 500 kötetet és Apa Benedek győri benczés után 3353 kötetet nyert a középponti könyvtár, valamint Jankó Mihály, tatai grófi jószágigazgatótól is több ezer kötetet örökölt. A könyvtár évenként kerek 5000 frtot költ újabb beszerzésre. A pannonhalmi könyvtár gazdagságra nézve harmadik az egész országban és a vidékiek között a legnagyobb.
249Pannonhalmán kétféle levéltárt kell megkülönböztetni. A főapátsági vagy rendi, mely főként árpádházi királyainktól kiállított diplomákban igen gazdag és a másik országos vagy hiteles helyi levéltár, mely kisebb jelentőségű. A pannonhalmi rendi levéltár 5 darab diplomát őriz a XI. századból, 24 darabot a XII. századból, 247 darabot a XIII. századból; 3721 a XIV., 442 darabot a XV. és 448 darabot a XVI. századból. Legértékesebb az a 29 diploma, mely a XI. és XII. századból való, mivel az egész országban ebből a korból összesen csak 60 darab ismeretes és ez összeg fele Pannonhalmán van. Nagy számmal vannak IV. Béla (40 darab), II. Endre (24 darab), Zsigmond (22 darab), II. Ulászló (25 darab), I. Ferdinánd (20 darab) és I. Lipót (23 darab) királyaink eredeti oklevelei. Pápai bullák legnagyobb számmal vannak IX. Gergely (36 darab), IV. Incze (11 darab), II. Gyula (13 darab) és VI. Pius (15 darab) pápáktól. Vannak oklevelek Forgách, Pázmány, Lósy, Lippay, Szelepcsényi, Széchenyi, Kolonics XVII. századbeli és Keresztély szász herczeg, gróf Esterházy, gróf Csáky és gróf Batthyány XVIII. századbeli prímásoktól. Nádoraink oklevelei között képviselve vannak Miklós, Dénes, Roland, Henrik és Lőrincz XIII. századbeli; István, Leustach XIV. századbeli, Garay Miklós XV. századbeli, Forgách Zsigmond és Esterházy Miklós XVII. századbeli nádorokéi.
Joggal mondja Wenzel Gusztáv az »Árpádkori Új Okmánytár« előszavában: »A főapátságnak levéltára, akár az itt őrzött okmányok régiségét és számát, akár azoknak köz-, egyházi és jogtörténeti fontosságát tekintjük, oly nevezetes, hogy annak nem mondom párját, de csak némileg hasonlóját is az egész országban hiába keresnők.«
A főapátsági levéltár legnagyobb kincse Szent István alapító diplomája, mely első királyunk egyetlen reánk maradt oklevele. Ezt 900 esztendőn át nagy kegyeletben tartották és királyaink s a pápák századokon át hiteles másolatokban mint klasszikus tanúbizonyságot elfogadták peres ügyekben. Jelenleg drágakövekkel kirakott, tűzben aranyozott keretben, légmentesen üveg alatt őrzi a főapát lakosztályán levő kincstár.
Másik nagy kincse a levéltárnak az egyetlen hazai chartularium, melynek régi elnevezése »Liber Ruber«. Ez régi királyi és pápai okleveleinknek egykorú másolata, 1240-ig. Ötvenkilencz darab királyi és pápai oklevél másolatát tartalmazza, nem kodex-írással, hanem a diplomák eredeti írásának utánzásával; inicziáléi vörös és kék színnel vannak kifestve.
A pannonhalmi kincstár legérdekesebb ereklyéje a koronázási palást előmintája, vagy másolata, Kiosz szigetén készült legfinomabb biszszus-fátyolszöveten; a ma is használatban levő, hímzett koronázási palást hű mása. Ez a régiség 1543-ban került a székesfehérvári egyház kincstárából Bécsbe, az udvari kincstárba, honnan Mária Terézia királynő a pannonhalmi főmonostornak ajándékozta megőrzésre. Eddig azt hitték, hogy ezt a szövetet Gizella királyné készítette előmintául, melyről a valódi koronázási palástot hímezte le. Igy vélekedtek Bock és Ipolyi; az előbbi elsőrangú külföldi egyház-archeologus véleményével szemben újabban azt állítják, hogy ez az eredetinek későbbi, tán XIII. századbeli másolata. Az egyházi szerek között van egy értékes góth kehely, Mátyás király korából; gyönyörű, renaissance-korbeli ornátus Szent Benedek egykorú hímzésű képével; Mária Terézia királynőtől sajátkezűleg hímzett aranyszálakból való barokk-ízlésű teljes ornátus, több értékes kehely, úrmutató, mellkereszt, stb. – Művészi két ereklye-tartó, melyen nagyszámú szobrocska díszeleg vert aranyból, szintén Mária Terézia királynő ajándéka. Mindezek az ezredéves kiállításon külföldiek előtt is méltó feltűnést keltettek.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
