Sajgó Benedek.
Sajgó Benedek.
Utóda lett az alig 31 éves Sajgó Benedek (1722–68.), ki legtovább, majdnem félszázadig, kormányozta erélyes kézzel a főmonostort. Előbb grófi nevelő volt s a kuruczokkal került Pannonhalmára, hol beöltözött s hamarosan az aggastyán főapát utódává választották. Az 1723. évi országgyűlésen visszaszerezte a főmonostori konvent hiteleshelyi jogát a régi pecséttel. Győrből visszahozatta a levéltárt. Ő építtette a főmonostor északi és keleti szárnyat, a rococco-ízlésű szép ebédlővel és vendéglakosztálylyal. A tehetségesebb rendtagokat a római és nagyszombati jezsuita s a salzburgi benczés egyetemen taníttatta, hogy azután a pannonhalmi főiskola tanárai lehessenek. A növendékek szaporodtával a bölcseleti tanfolyamot áttette Bakonybélbe, a melynek új monostorát és templomát befejezte és megáldotta, apátságát azonban 1730-tól kezdve betöltetlenül hagyta. Szigorúan lépett föl Koptik Odo osztrák benczés ellen, ki a főapát tudtán kívül megszerezte a dömölki apátságot s új templomában a nagymáriaczelli csodakép mását elhelyezve, megalapította Kis-Czell bucsujáró helyet. Sajgó elismertette vele fennhatóságát. Lépéseket tett más apátságok visszaszerzésére is. Főpásztori területén 11 faluban épített templomot. Katonás erélyű ember volt, ki Füssről elkergette az illetéktelen foglalókat és a telkeket érdemes nemeseknek adományozta. Kiváló szónok volt templomban és tanácstermekben egyaránt. Kormányzatáról naplót vezetett.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
