A püspökvár. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

A püspökvár.

A város legrégibb, számos vihart látott, sokszoros átalakításon átment s történeti vonatkozásokban leggazdagabb épülete a püspökvár. A mai belváros éjszaknyugati sarkán, a még ma is álló bástyaszegletben, a Duna, Rába és Rábcza összefolyásánál épült, valószínűleg a római fellegvár (praesidium) helyén. Már az első királyok alatt a győri püspökök palotája, a mit az is bizonyít, hogy midőn 1318-ban Róbert Károly és a győri püspök között a palota tulajdonjoga körül viszály keletkezett, a királynak bebizonyították, hogy a vár Szent István óta szakadatlanul a püspökök tulajdona volt. A Szent István-korabeli palotából eddig nem került felszínre épületrész; ellenben van egy érdekes maradvány az árpádházi királyok uralkodásának végső szakából. Ez a mai palota éjszaki szárnya alatt fekszik, s egész indokolatlanul »török pinczé«-nek nevezik. Hosszú és keskeny, itt-ott kiszélesedő folyosó faragott kövekből rakott csarnokba vezet, a melynek keresztboltozata körtealakúan tagozott gerinczezettel és szépen kidolgozott, levelekkel ékített zárókővel bír. Az építmény egy része beomlott és hozzáférhetetlen. Rendeltetése és czélja felől egész irodalom keletkezett, de a vitás kérdést sem Rómer, sem Lippert, sem Bergh nem tudták eldönteni. Gerecze Péter dr. az első templom maradványának tartja, de ennek ellentmond a keskeny folyosó és a csarnok kisszerűsége. Sokkal elfogadhatóbb Bedy Vincze dr. kanonok véleménye, ki a csarnokot tanácsteremnek tartja. Levéltári adatok bizonyítják, hogy a győri püspökök később Várkeszőn laktak s csak egyházi funkcziók végzésére, valamint – mivel törvénykező joghatóságuk is volt, – az úgynevezett »bácsaszék« és »vecseszék« tartására jöttek Győrbe. E tanácskozásokat tarthatták az említett csarnokban. Rajta épült a palota éjszaki szárnya, mely, bár sokszorosan átalakítva, ma is áll. A székesegyház felé néző oldalon a várból apszisszerű épületrész szögel ki, közvetetlenül a várkapu mellett. Ez a régi vártorony maradványa, a melyet Dóczy Orbán püspök 1487-ben góthstílű kápolnává alakíttatott át. Az építkezés évét az egyik ablak külső támpillérén, kőszalagon látható évszám mutatja. A Dóczy-kápolna remeke a góthikának, s különösen finoman tagozott boltozata figyelemreméltó. Ugyanebből a korból származik a várkapu. Góthikus boltja és oldalfülkéi érdekes emlékei az akkori várépítésnek. E rendkívül szilárd kapu fölé emelték a mai tornyot, mely újabb építmény s mely a mult század elejéig sisakkal volt ellátva. Ma reneszánsz lodzsettával ellátott csonka tetőlapjáról gyönyörű kilátás nyílik a városra és folyóktól átszelt környékére. A toronyban őrzik a püspökség levéltárának megmentett részét. Az épület keleti szárnyának keletkezéséről semmi bizonyosat sem tudunk; de annyi kétségtelen, hogy a XVI. század közepén már állott. Az olasz Aginelli Miklósnak 1566-ban a helyszínén rajzolt s Hufnagel Györgytől 1597-ben közrebocsátott képén e szárnyat két hosszú és magas, közvetetlenül egymás mellé emelt épület alkotja. Zenoi Domenico velenczei festő és rézmetszőnek szintén 1566-ból származó, de az épületet valamivel korábbi állapotában feltüntető metszetén a püspökvárnak körülbelül szintén megvan már a mai alakja. E képeket a későbbi rajzok nagyjában igazolják, bár ezek némelyike észrevehetőleg Aginelli képe után készült. A XVIII. századból származó képek a püspökvárat már teljesen mai alakjában mutatják, mégis azzal a különbséggel, hogy a tornyon sisak van. A palota külseje dísztelen, s csak impozáns tömegével hat. A már említett román és góthikus csekély maradványokon kívül, semmiféle 77építészeti stíl jellemző vonásait nem mutatja, a minek oka az, hogy várépület lévén, szilárdságára fektették a fősúlyt. A háborús időkben a várparancsnokok lakása volt, míg a püspökök a mai jószágkormányzói épületben laktak. A várat 1745-ben Mária Terézia adta vissza a püspököknek. Abban az időben, mikor a győri püspökök egyúttal Győr vármegye főispánjai voltak, a vármegye, – melynek akkor még saját háza nem volt, – a püspökvárban tartotta közgyűléseit. 1809-ben a várost ostromló francziák ágyúgolyói felgyújtván a várat, az teljesen a lángok martaléka lett. A püspökvár katasztrófáját megörökíti a következő felírat, mely a várkertet szegélyező bástyafal déli szögletébe befalazott emléktáblán olvasható:

1809.
MUROS PRAESIDII JAURINENSIS
HOSTIS GALLUS OPE PULVERIS PYRII
EVERTIT.

Az elpusztult palotát Vilt József és herczeg Schwarzenberg Ernő püspökök állíttatták helyre, tornyát pedig Simor János restauráltatta. A püspökvár épületéhez számos nagyfontosságú történeti esemény emléke fűződik, melyeknek méltatását a történelmi részben találja meg az olvasó. Itt csak azt említjük fel, hogy a vár több ízben hajlékot adott a szent koronának, (1645., 1646. és 1790.), mint az a palota udvari falába illesztett emléktáblán olvasható. Ugyanezt a tényt örökíti meg a Zalka János püspök által, a lépcsőházban felállított emlékszobor, mely a szent koronát ábrázolja, márványtalapzatán e felírással:

E VÁRBAN TÖBBSZÖR BIZTOS MENEDÉKRE TALÁLTAM.

Ugyanez a püspök, a kinek nagy történeti érzéke méltányolni tudta elődei nagyságát s a várhoz fűződő dicsőséges emlékeket, annak a hajdani bástyákon elterülő szép kertjét több szoborművel díszíttette. Így felállíttatta Szent István király kőszobrát, s gránitemléket emelt Pálffy és Schwarzenberg hősöknek, a kiknek nevéhez Győr 1598-iki visszavételének dicsősége fűződik. Az obeliszk felírata a következő:

PÁLFFY MIKLÓS
ÉS
SCHWARZENBERG ADOLF
1598-IKI GYŐRI HŐSÖK
EMLÉKÉNEK SZENTELVE.

Ugyancsak gránitobeliszk örökíti meg Gergely és Paksi Balázs győri püspökök emlékét, kik közül az első a mohi síkon, a másik Mohácsnál halt hősi halált. Az emlékkő felírata a következő:

GERGELY
ÉS
PAKSI BALÁZS
GYŐRI PÜSPÖKÖK EMLÉKÉRE.

A borús hajdanból intőleg kiáltanak át hozzánk,
hogy Istent s a királyt és hazát szeressük. Ezekért
adták ők életöket az ádáz csaták vérmezein, amaz
Sajónál 1241-ben; ez Mohácsnál 1526-ban.

A püspökvár stílszerű restaurálását gróf Széchenyi Miklós dr. jelenlegi győri püspök vette tervbe, s annak megvalósítása a közel jövő kérdése.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me