Az Orsolya-szűzek.
Az Orsolya-szűzek.
Az Orsolya-szűzek zárdája és csinos belsejű temploma, polgári és elemi leányiskolával a mai Apácza-utczában áll. Ez utczát hajdan Szent Erzsébet-utczának nevezték, s ebben állott, – hihetőleg a mai zárda helyén – a Szent Erzsébetről nevezett női kolostor 1566-ig. A zárda bejárata mellett ez olvasható:
Ez Orsolya-nők zárdáját Neupauer Anna
alapította 1726.
alapította 1726.
Rendkívül érdekes és régies külsejével szembeötlő az a nagy, négyszögű háztömb, mely a Rába mellett az Erzsébet-téren (Kármeliták-tere) áll és a sarútlan karmelita-rend társházát és templomát foglalja magában. A rendház első sorban Szelepcsényi György esztergomi érseknek köszöni alapítását, a ki egy Magyarországon alapítandó kármelita-zárda építésére végrendeletileg 50.000 forintot hagyományozott. Végrendeletének végrehajtója, gróf Kollonich Lipót győri püspök, később bíboros és esztergomi érsek azonban az összegnek csak felét engedte át a kijelölt czélra, másik felét pedig kiadta kamatra Krumann Keresztély Jánosnak és Eggenberg herczegnek. Gróf Széchenyi Pál kalocsai érsek és Dvornikovich Mihály váczi püspök bőkezűsége a rendnek mégis lehetővé tette a győri zárda felépítését. A kármeliták királyi és püspöki engedélylyel megvették a Perger-féle házat, a melyet zárdává alakítottak át, 1714-től 1720-ig pedig Athanáz testvér rendtag tervei alapján felépítették az első zárdát, mely lassanként a mai hatalmas háztömbbé bővült ki. A zárda tipikus belsejét számos egyházi tárgyú festmény és több freskó díszíti, melyek csaknem kizárólag rendtagok – többé-kevésbbé értékes – munkái. Legutóbb a rend a zárda keleti oldalát csinosan restauráltatta, a déli oldalon pedig árúcsarnokokat emeltetett, a melyek bérbe vannak adva.
A zárda mostani szép templomának alapkövét 1721. augusztusában rakták le. A szentegyház a rend római templomának mintájára épült Athanáz testvér győri rendtag tervei szerint. Az 1725-ben elkészült templom belseje barokk. Faoltárát, Athanáz tervei szerint, Domonkos rendtag faragta. A főoltár szép oltárképe, melyen Szent István Magyarországot felajánlja a Szent Szűznek, Kasztner bécsi festő műve. A templom több más oltárképét Altomonte festette. Az épület rendkívül szilárd s a csaknem kétszáz év vihara alig tudott neki ártani. Tornyát az 1763. évi nagy földrengés megtörte, úgy hogy az félrehajolt és leomlással fenyegetett, másnap azonban egy újabb földlökés a torony félrehajtott részét ismét helyrebillentette, úgy hogy csak nagyon jelentéktelen javításra volt szükség.
A templom egyházi ruhái között két nagyértékű darabot őriznek. Az egyik a Mária Terézia-kazula, a királyné sajátkezű hímzése, a melyet 1756-ban a rend győri templomának ajándékozott. Ó-német-stílű, művészi munka, ezüsthímzés aranylapra. A többi hozzátartozó rész, a stola, manipulus, stb. szintén művészi domborhímzés. A másik kazula szintén remeke a hímzőmunkának. Ez 1838-ból származik és Rókus laikus rendtag műve, ki a hímzőművészetben nagy tökélyre vitte.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
