Fejlődéstörténeti visszapillantás.

Full text search

Fejlődéstörténeti visszapillantás.
1044. július 5-én III. Henrik császár, Péter király szövetségese, Győr és Ménfő között megveri Aba Sámuelt. Győr a király feleségével és gyermekeivel együtt, a győztes németek kezére kerül.
1065. január 20-án Salamon király és Géza herczeg itt kötnek békét Dezső győri püspök közbenjárására.
1221-ben a dömések Győrött megtelepülvén, itt iskolát alapítanak.
1241-ben Frigyes osztrák herczeg elfoglalja és leégeti a várost. A megyei nemesség hamarosan visszafoglalja és felkonczolja a német őrséget.
1242-ben a tatárok elpusztítják Győrt.
1244-ben IV. Béla a győr-csanaki határon »királyszék«-et tart. IV. Béla 1253-ban és 1254-ben is megfordul Győrött, valamint 1264. október 17-én is.
1270. november 5-én V. István meglátogatja a várost.
1271-ben Ottokár nagy sereggel megtámadja a várost, de a magyarok május 21-én fényes diadalt aratnak a Rábcza-híd leszakadása következtében ketté vált német seregen. Ugyanez évben V. István kiadja a város szabadságlevelét, s a városnak adományozza Malomsokot, a későbbi Révfalut. Ugyane szabadságlevél következtében keletkezett a vár körül a mai Belváros. István engedélyt adván a régebbi Nádorváros lakosainak a beköltözésre, ezek Nádorvárost egészen elhagyták, úgy, hogy e külvárost a XVII. századig, mikorra újból benépesült, »holt város«-nak (civitas mortuorum) nevezték.
1273-ban német birodalmi hadak foglalták el Győrt. A magyarok azonban csakhamar visszavették, mire II. Ottokár 60.000 emberrel maga jött Győr ellen, azt elfoglalta, s itt fiát 50 vitézzel együtt lovaggá ütötte. Ottokár távozása után a magyarok az év vége felé megint visszavették Győrt.
1278-ban IV. László Győr alatt összpontosítja 14.000 főnyi seregét, melylyel Habsburgi Rudolfot a marchmezei ütközetben Ottokár ellen támogatta.
1285-ben IV. László megerősíti Győr város szabadalmait és kiváltságait.
1291. július 10-én és október 23-án III. Endre meglátogatja Győrt.
1295-ben ugyanez a király újabb szabadságlevelet ad Győrnek. 1296-ban Endre Győrré jön s hadat indít a vasmegyei rablólovagok (Henrikfiak) ellen, a kiket le is ver.
691318. július 13-án Róbert Károly Győrbe érkezik, s augusztus közepéig itt tartózkodik. 1323-ban Győr város szabadalmait Róbert Károly is megerősíti.
1351-ben Hédervári Kont Miklós nádor a »Királyszék«-en űlést tart. 1366-ban ugyanott ismét törvényszéki ülést tartanak, épúgy 1375-ben Gara alatt és 1381-ben Győr és Komárom vármegyék nemességének részvételével.
1385-ben Zsigmond király Pozsonyból Győrbe teszi át a királyi harminczadszedést.
1440-ben Erzsébet királyné utószülött fiával, Lászlóval Győrbe menekül. A királyné Pozsonyba távozván, Czilley Ulrikot teszi meg a vár parancsnokává. A várat Hunyady János vette ostrom alá, de sikertelenül.
1451-ben Hunyady János fiával, Lászlóval többször megfordul Győrött.
1455. júniusban országgyűlést tartanak Győrött.
1469. deczemberében Mátyás király több hetet tölt Győrött, s innen alkudozik Frigyes császárral.
1526-ban a török had Győr faláig nyomul.
1529. szeptemberében Lamberg Kristóf várkapitány a török jöttének hírére felgyújtotta a várat. Valószínűleg ekkor kapta Győr a Janik nevet, melyen a török történetírók említik, s a mely égett-et jelent.
1550 körül keletkezett Győr nyugati külvárosa, Újváros.
1537-ben Fels Lénárd kibővíti a város erődítményeit.
1539. február 25-én Enyingi Török Bálint a városra üt, azt felgyújtja és elpusztítja.
1566. szeptember 27-én Salm várparancsnok levelet kap a török fővezértől Zrinyi Miklós fejével. A szigetvári hős fejét temetési gyászpompával hozták Győrré, a honnan Csáktornyára vitték. A gyászszertartás után harmadnapra, a bécsi kapu körül tűz támadt, mely az egész várost elpusztította s átcsapott Újvárosba, sőt Oláh érsek táborába is. A város lakosai közül és a táborból beszállított betegek közül sokan elégtek.
A következő 1567. évben királyi rendeletre és katonai mérnökök tervei szerint megkezdték a város újraépítését. Győr, ekkor nyert alakját a franczia ostromig (1809.) megtartotta.
1594. augusztus elején Szinán basa Győrt ostrom alá fogja s a város gróf Hardeck Ferdinánd várkapitány árulása következtében szeptember 29-én török kézre kerül.
1598. márczius 29-én Pálffy és Schwarzenberg Győrt visszafoglalják.
1612-ben Vaica Sabbas vezetése alatt a szerbek megtelepülnek Győrött. A szerb telep Újvárosban volt, a mai Rácz-utcza környékén.
1647. október havában a város nagy része leégett.
1704-ben Heister Sigbert tábornok a Rákóczi elleni hadműveletek kiindulási pontjává teszi Győrt.
1735-ben nagy tűzvész dühöngött Újvárosban.
1739-ben pestis pusztít Győrött.
1743. márczius 6-án Mária Terézia kiadja kiváltságlevelét, mely Győrt a szabad királyi városok sorába emeli.
1763-ban nagy földrengés volt.
1764-ben és 1772-ben nagy árvíz, 1776-ban és 1778-ban nagy tűzvész pusztítja a várost.
1809. június 13-án a Jenő olasz alkirály vezérlete alatt álló franczia sereg a győri (kismegyeri) ütközetben megveri a János főherczeg hadtestével egyesült magyar felkelő sereget. Az ostromlott Győr június 24-én megadta magát. Augusztus 31-én I. Napoleon Győrbe érkezik s itt tölt egy éjtszakát.
1820-ban megkezdik a bástyák lebontását. Ekkor keletkezett a Ferencz-Ferdinánd külváros.
1826-ban és 1830-ban nagy árvíz pusztított.
1831-ben a kolera dühöngött Győrött.
1848. márczius 15-én (a pesti eseményekkel egyidejűleg) forradalmi mozgalom tör ki Győrött, a melynek vezére Lukács Sándor, a későbbi kormánybiztos.
1849. június 28-án Haynau 66.000 főnyi serege Győr mellett (Abdánál) visszavonulásra kényszeríti Pöltenberg 12.000 főnyi seregét. Az osztrákok, élükön I. Ferencz Józseffel, bevonulnak a városba.
701852-ben I. Ferencz József meglátogatja Győrt és két napot tölt a városban.
1883-ban nagy árvíz pusztít.
1905. január 1-én életbelép az 1904. évi XXXVII. t.-cz., a melynek értelmében Győrsziget és Révfalupataház győrmegyei községek közigazgatásilag Győr sz. kir. városhoz csatoltatnak, melytől Győrszigetet csak a Rábcza, Révfalupataházát csak a Duna medre választja el. Az egyesítéssel Győr 29.000 főnyi lakossága 40.000-re szaporodik.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me