A győri szandsákság.
A győri szandsákság.
A vármegyei közigazgatás Győr elfoglalása után egy időre szünetelt, s török katonai kormányzás lépett helyébe. A győri szandsákság első kormányzója az albániai származású Oszmán pasa lett. Erre vonatkozólag az egykorú török író, Pecsevi Ibráhim, a következőket mondja: „Mikor Győr vára a felséges Allah segítségével az iszlám nép hatalmába került, a méltóságos szerdár a vár összes felszerelését kiegészítette és kétszázezer aranyat hagyott ott a katonaság zsoldjára s tízezer katonát helyezett el benne. A kormányzói hivatalt a szkodrai bégnek, Oszmán pasának, a deftendári hivatalt pedig a „cibet macska” csúfnéven ismert Mehemed efendinek adta, a ki azelőtt budai defterdár volt. Az említett 356Oszmán pasa igen erős és testes ember volt, annyira, hogy ritka ló bírta el őt. Albán származású volt s nagy vitézségével hírnevet szerzett.” (Pecsevi, Tárikh. II. 154. l.)
A meggyérült népességű Győr egészen török katonai jellegű város lett. Győr-Újváros majdnem teljesen elpusztult és elnéptelenedett. A Győrött maradt csekély számú lakosság pedig behódolt a törököknek. Török települők Győrött egyáltalán nem voltak; még a vár őrizetére rendelt katonák közül is, a kik családosak voltak, azoknak családjaik is másutt tartózkodtak.
Győr elfoglalásának az a következménye lett a megyére, hogy a török szipáhik nehány elpusztult és elnéptelenedett községbe részint az elszéledt lakosokat csalogatták vissza, részint más, földönfutó parasztságot telepítettek le mindenféle ígérgetések alatt. Így telepítettek a törökök Csikvánd és Ravaszd elnéptelenedett községekbe lakosokat.
A győri szandsákság kormányzója, Oszmán pasa, egy évet sem töltött hivatalában, mert 1595-ben a győri őrséggel a császári sereg által ostromolt Esztergom segítségére ment s ott, nem hallgatva a figyelmeztetésre, az ostromló sereg sánczai ellen vakmerő támadást intézett. Pecsevi Ibráhim feljegyzése szerint: „Mikor Szent-Tamáshegy közelébe jutott, a hitetlenek valamennyi puskájukat kilőtték s Oszmán pasa azonnal vértanú lett. Mind a győri zászlóaljból, mind az anatoliai seregből nehány harczos az örök életre költözött.” (Pecsevi, Tárikh. II. 176. l.)
Oszmán pasa után Mahmud pasa lett a győri szandsákság kormányzója s az ő idejében foglalták vissza a magyarok Győrt. Mahmud pasa Pecsevi szerint „igen mértékletes és szelíd ember volt.” Ilyen szelíd ember nem tudta rendben tartani a török katonaságot. A győri török őrség nagyon neki adta magát a dorbézolásnak, a melyben különösen Jahja aga, a janicsárok parancsnoka, járt elől rossz példával. Ez a janicsár aga „mindenféle gonoszságba és vétekbe elmerült ember volt”, s a korhely aga után indultak a többi törökök is Győrött. Pecsevi így ír a győri törökökről: „Annyira neki adták magukat az ivásnak, hogy egyetlen józan embert nem lehetett közöttük találni.” A részeges őrség egészen elhanyagolta a vár őrizetét.
Miksa főherczeg 1597-ben megkísérlette Győr visszafoglalását, de eredménytelenül, mert a törökök nagy felmentő sereget hoztak Budáról Győr oltalmazására.
Igen csekély erővel, de annál nagyobb leleményességgel és szerencsével végezték el Győr visszafoglalását 1598 márczius 29-én Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
