Gyirmót.
Gyirmót.
Gyirmót, magyar kisközség, a Rába és a Marczal közelében fekszik. 1267-ben találkozunk első írott nyomával és ekkor praedium Giurmoth és villa Giurmoth alakban van említve. Tekintve, hogy az egyiknek Babuna Miklós volt az ura, a másiknak meg más birtokosa volt, kétségtelen, hogy ez időben két Gyirmót állott fenn. Legrégibb birtokosai Babuna Miklóst követőleg a nagyváradi káptalan és a Gyirmóti család. 1348-ban a káptalan elcseréli ezt a birtokát Kápoli Bán Miklós özvegyével és kiskorú fiával más birtokért. 1349-ben Gymolth alakban találjuk említve. 1361-ben Fokra Miklós comes örököseit és Zsidov Mihályt, 1366-ban a Vecsey és az Akai Iváncz családokat is a birtokosai között találjuk, 1594-ben a törökök elpusztították, hat évvel később ismét megtelepült, de nem soká volt nyugtuk, mert a lakosok a törökök gyakori sanyargattatásai elől végre is elmenekülni voltak kénytelenek. A nemsokára visszatelepült lakosok csak a Rákóczi-féle szabadságharczig élvezhették nyugalmukat, mert Heister császári vezér a községet megrohanta és feldúlta. Ugyanekkor pusztult el Sebes falu is, melynek a Sebesi puszta őrzi emlékét. Ennek és Gyirmótnak határából alakulta mai község, hova a Heister-féle dúlás után németeket telepítettek, a kik azonban idővel megmagyarosodtak. Sebes falu már 1372-ben részben a Pokiak birtoka, azonban a káptalan birtoklására nézve csak 1448-tól kezdődőleg találunk adatokat, a mikor egy része a Meggyesieké volt. Most a győri káptalannak és Csukássy Károly dr.-nak van itt nagyobb birtokuk. A sebesi pusztán kívül még a Csukássy puszta és az Iván-major is ide tartozik. A mult század elején a községben serfőzőház is volt. A falu kath. temploma 1769-ben épült. Gyirmótnak 711 háza és 2515 róm. kath. vallású lakosa van. Postája és vasúti állomása Ménfő, távírója pedig Győr.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
