Kont Ignácz.
Kont Ignácz.
Kont Ignácz, a budapesti és a párizsi egyetem tudora, a Kisfaludy-társaság levelező tagja, liczeumi tanár Párizsban, szül. Téten, 1856 október 27-én. Tanulmányait Győrött, Bécsben és Budapesten végezte, Párizsban fejezte be és ott Collčge Rollin-ben a német nyelv és irodalom rendes tanára lett. 1902 óta a párizsi egyetemen a magyar nyelv és irodalom magántanára. Számos czikke jelent meg a hazai és a külföldi szaklapokban, magyar, német és franczia nyelven.
Munkái: Aristophanes. Budapest, 1880. – Sophokles. (Fordítás.) U. o., 1881. – Lessing mint philologus. U. o., 1881. – M. T. Ciceronis De Imperio Gnaei Pompei oratio ad Quirites. U. o. 1883. – Seneca tragédiái. U. o., 1884. – M. T. Ciceronis Pro Sestio. U. o., 1884. – A görög tragédia Euripides után. U. o., 1884. – Lessing Fables. Paris, 1889. – Goethe, Poésie et Vérité. U. o., 1890. – Schiller, Wallenstein. U. o., 1891. – Choix de ballades allemandes. U. o., 1891. – Choix de Contes et de Fables. U. o., 1892. – Lessing et l’Antiquité. (Két kötet.) U. o., 1894 és 1899. – La Hongrie littéraire et scientifique. U. o., 1896. (A franczia Akadémiában jutalmat nyert.) – L’enseignement secondaire en Hongrie. Budapest, 1896. – Histoire de la littérature hongroise. Paris et Budapest. (Képekkel.) 1900. – Etude sur l’influence de la littérature française en Hongrie. Paris, 1902. (Sorbonne-i thesis, melyet a franczia Akadémia megkoszorúzott.) – Michel Vörösmarty. Paris, 1903. – Jean Arany. Paris, 1904. – Počtes lyriques hongrois. (Tompa, Gyulai, Szász et Lévay.) Paris. 1905. – A Revue critique, Revue historique, Revue d’Europe, Revue bleue, Revue internationale de l’enseignement állandó munkatársa a magyar tudományos haladás és szépirodalom ismertetésére. Ebbeli munkálkodásáról l. az Akadémiai Értesítő deczemberi füzeteit 1906 óta.
Kautz Gyula.
Lippay Gáspár dr.
Báró Lévay Henrik.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
