A belvárosi r. kath. fiúiskola.
A belvárosi r. kath. fiúiskola.
Az összes győri elemi iskolák között legrégibb eredetű a belvárosi róm. kath. fiúiskola, melynek alapítása még a káptalanok keletkezésének idejére nyúlik vissza. Ez a győri káptalani iskola 1529-ig állott fenn, midőn a török pusztítások miatt a tanítás jó időre megszűnt. Mivel I. Ferdinánd a káptalannak, az iskola felsegélyezésére, a kónyi birtokot ajándékozta, a káptalan 1567-ben új iskolát szervezett, melyet magyar iskolának neveztek és tanítója a káptalani mester volt. Az iskola a káptalani dombon volt, de 1671-ben a káptalani zenészek mai épületébe került. 1777-ben a Ratio educationis következtében 218az ú. n. nemzeti iskolával (schola nationalis) egyesülvén, a nemzeti konviktus épületében nyert elhelyezést. Az iskola három osztályból állott, melyhez IV. osztályként a rajziskola kapcsolódott. A tanítókat a város és a közalapítvány fizette, de egyet a káptalan látott el. Eleinte francziskánusok tanítottak és csak később váltották fel őket világi férfiak. Jelenleg hat évfolyamú osztálylyal és három tanítói lakással együtt a régi, de alaposan restaurált épületben van. A tanítók száma öt.
Érdemes a megemlítésre, hogy a XVIII. században a belvárosban még négy elemi magániskola volt. 1730-ban Sinzendorf győri püspök állított fel egyet a káptalani iskola szomszédságában, hol a tanító saját házában 50 fiút tanított; a másik magániskolát 1758-ban a városi tanács és a belvárosi plébános szervezték, a karmelita-kolostor közelében, hol a tanító szintén saját lakásán oktatott, jobbára német fiúkat. Volt ezeken kívül még két zúgiskola is.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
