Székesegyház. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Székesegyház.

Szent István, Szent László, Szent Péter és Szent Pál szobraival díszített, kétszakaszos lépcsősor vezet föl a nyolcz korintusi oszlopon nyugvó hármas bejáróhoz. A Hit, Remény és Szeretet szobraival ékesített homlokzatról ez szól hozzánk: „VENITE ADOREMUS DOMINUM.” Pyrker László patriarka-érsek építtette, Hild József pesti építészszel, mint a felírat mondja: „Decursu unius lustri,” 1832–37-ben. A kettőstornyú templom belseje latin-kereszt alakú, közepén 18 m. átmérőjű kupolával. A festészet és szobrászat remekművei: Danhauser, Grigoletti, Kracker, Malatesta, Busati, Schiavone, Casagrande alkotásai fogadnak itt bennünket.

Nyolcz oltárának képei között legremekebbek a főoltáré: („Olajbafőtt Szent János”, Danhauser Józseftől; „Szent Mihály”, Grigoletti csodaszép műve; „Keresztelő Szent János,” Schiavone alkotása; „Szent Anna” Malatesta, „Szent Család” Grigoletti, „Szent László” Kracker műve. A „Szent Kereszt” Busati, „Szent István” Ujváry Ignácztól. „Magdolna” és „Szent Péter” (a gyóntatószék fölött) Hess művei. A kápolnában levő kegykép a máriapócsinak a másolata, 1699-ből való. A kápolna falfestményeit Lengyel Miklós nagyprépost készíttette Szoldatics Ferenczczel. A kegyképet környező kárpitos mennyezetnek a freskója, remek plasztikájával, szinte csalódásba ejt. A székesegyház szobrai és reliefjei Casagrande Márk olasz szobrász művei. (A főoltár két kerubját, a művész közbejött halála után, Huszár Adolf fejezte be.) A 64 változatú nagy orgona Mooser Alajos salczburgi művész remeke.

A székesegyház belsejének rendkívüli egyszerűségével szemben, szinte megkapó ellentétet alkotva, ragadja meg figyelmünket a szentély tündöklő pompája. Az egri érsekség százéves jubileuma alkalmából (1904) – Szmrecsányi Lajos felszentelt püspök kezdeményezésére – a főkáptalan ebben emelt pazar bőkezüséggel emléket. A szentélyt teljesen megújitották. Az aranynak és a márványnak ragyogó pompája, a szentély falfestészetének meleg színhangolása gyönyörködtetve 95emeli áhitatra lelkünket. Mennyezeti képe azt ábrázolja, midőn Szent István király a várbeli székesegyházat emelteti. A szentély építészeti és festészeti pompás kiújítása főleg Nagy Virgil, Krenner Viktor és Barsy Adolf művészek nevéhez fűződik és az utolsó darabig magyar kezek munkája. A falába illesztett emléktábla lapidáris felirata így szól:

SANCTUARII . DECORAMEN
DIGNIOREM . ARAE . FORMAM
AD.
LAUDEM . GLORIAM.
DEI . OPT . MAX
ET.
PERENNE . DIVINORUM.
BENEFICIORUM . MEMORIALE.
RELIGIONE . PIETATE.
VOVIT.
METR . CAPITOLUM . AGRIEN.
DUM.
DIOEB . ET . ECCLESIAE . HUIUS.
AD . METROP . DIGNITATEM . EVECTAE.
SAECULARE . FESTUM.
ET.
ARCHIPRAESULIS . SUI . IOSEPHI . II.
TRICENNALIA.
GRATE . CELEBRARET.
MDCCCCIV.

A székesegyház alatt három részre osztott sírbolt van. A püspökök csarnokát Telekesy István nyitja meg († 1715). Utána következnek: gróf Erdődy Gábor († 1744), gróf Esterházy Károly († 1799), Fuchs Ferencz († 1807), báró Fischer István († 1822.). (Tetemeiket a mai székesegyház helyén állott Szent Mihály-templom sírboltjából tették át ide.) E csarnok közepén márványlap födi Pyrker László szivét; többi részét Lilienfelden temették el. A kanonokok csarnokában az egri főkáptalan több jelese nyugszik: Rajner Károly, Kovács Mátyás, Porubszki József, Kozma Károly, Tárkányi Béla, Kovalcsik József, Danielik János, Ludányi Antal, Zsasskovszky József stb.

A sekrestye fölötti teremben van a főkáptalan őrzése alatt álló egri országos levéltár, mely – Bartalos Gyula dr., hites jegyző, vezetése mellett – régi hites helyként, családtörténeti ügyekben, ma is keresett. Van benne négy árpádházi és ötven darab vegyesházi királyi oklevél. Jegyzőkönyvei 1599-től kezdődnek. Itt őrzik a székesegyház műkincseit is. Nevezetesebbek: egy sodronyzománczos gótikus hely; Bársony György püspök casulája (1676); a pócsi Máriához értetett sudarium, Fenesy püspök ajándéka (1696); gróf Barkóczy Ferencz püspöknek Mária Terézia koronázási ruhájából készített casulája.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me