Kál.
Kál.
Kál. Az egri járásban, a Mátra hegység és az Alföld találkozásánál, a Tarna patak mellett fekszik. Az 1332–37-ik évi pápai tizedjegyzékben Gal néven szerepel, plebániája a hevesi főesperességi kerülethez tartozott. A XIV. század második felében Németkál, majd Háromkál néven említik az oklevelek. Az 1352-ik évi egyezséglevél szerint az Aba nembeli Debreiek birtoka. Debrei Miklós magtalan halála után Zsigmond király 1417-ben megengedte Nánai Kompolthi Istvánnak, hogy a Debreiek birtokait elfoglalja. 1438-ban a hűtlen Debreiek itteni birtokaiba a Rozgonyiakat iktatták be. Az 1552-ik évi adóösszeírásban az elpusztult helységek között szerepel. Az 1553–1554-ik években újból felépült, az 1564-ik évi adóösszeírásban már 16 portával van felvéve. Az 1635-ik évi összeírás szerint 2, 1647-ben 1, 1675-ben szintén 1 portája volt. 1684-ben Rákóczy László és Erdődy György birtokában találjuk. Az 1693-ik évi összeírás szerint, mint puszta, gróf Erdődy György birtoka, a hozzátartozó Nagyút helységgel egyetemben. A XVII. század végétől kezdve a debrői uradalomhoz tartozott. Jelenleg gróf Károlyi Mihálynak van itt 4000 hold birtoka. A róm. kath. templom 1761-ben épült, kegyura gróf Károlyi Mihály. 1849. február 26–27-én vívott kápolnai csata ide is kiterjedt, a mely alkalommal a helység egy része leégett. A község területe 9278 k. hold, lakóházak száma 443 és a lakosság 3628 lélek, a kik 6 német és 1 tót kivételével magyarok. Vallásra nézve róm. kath. 3485, gör. kath. 3, ref. 25, ág. ev. 7, unitárius 1, izr. 107. A lakosság fogyasztási szövetkezetet tart fenn. A nők vászonszövéssel is foglalkoznak. Posta, távíró és vasúti állomás helyben van. E helységhez tartozik Nagykút-puszta, egykor virágzó helység, az Aba nemzetség ősi birtoka, mely a Csobánka ágának jutott. Midőn Csobánka fia János fiai 1302-ben megosztoztak az atyai örökségen, Dávid birtokába került. Csobánka unokái hűtlenségbe esvén, Károly király megfosztotta őket ősi birtokaiktól s Nagyút helységet 1327-ben Széchenyi Tamás erdélyi vajdának adományozta. Az 1552-ik évi adóösszeírásokban már az elpusztult helységek között szerepel, ugyanúgy emlékezik meg róla az 1554-ik évi adóösszeírás is. Később ismét felépült, mert 1589–90-ben ama helységek között szerepel, a melyek az egri vár fenntartására szolgáltatták be a főpapi tizedet. 1635-ben 1 portája volt. 1647-ben fél, 1686-ban szintén fél portával szerepel az összeírásban. Az 1693-ik évi összeírás szerint még fél jobbágytelek volt itten.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
